 |
társadalom |
 |
|
társadalom |
|
A gazdaság szférájában a technológiai és intézményi változások összefonódnak: az új technológiák új szabályozási módokat és új gazdasági viselkedést feltételeznek. A mobil információs technológia megjelenése - az információs technológia áttörésének keretében - maga is hozzájárul e változásokhoz. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen gazdasági folyamatokkal kapcsolódott össze az információs technológia általában, és a mobil információs technológia - ezen belül a mobiltelefon - különösen. Az információs technológia által kialakított új technológiai és szabályozási rezsim a hagyományos tömegtermelés rendszerét váltja fel, hatásait ezért e rezsimhez viszonyítva érthetjük meg. A mobiltelefon hatásainak elemzése során az egyik vonatkoztatási pont a tömegtermelés, az ehhez kapcsolódó vezetékes telefon, a másik vonatkoztatási pont az új információs technológia és az Internet lesz.
A tömegtermelés mint technológiai rendszer sztenderdizált, nem specializált termékeket állít elõ speciális célra használható gépek és betanított munkások révén. A specializált gépekre alapozott nagy volumenû termelés gazdasági elõnye a skálahozadék kihasználásán alapul: a tömegtermelés technológiája révén jelentõsen csökkenthetõ az egységnyi termékre esõ termelési költség - ha biztosított a nagyszámú, sztenderdizált terméket felszívni képes fizetõképes kereslet. A tömegtermelés technológiája meghatározott tulajdonságú szabályozási rezsimet igényel. A specializált berendezésekbe fektetett nagy tõkék és a speciális tevékenységekre betanított olcsó munkaerõ kombinációján alapuló tömegtermelési technológia feltételezi a nagyvállalatok kialakulását és a stabil piacokat. Ilyen piacok nem alakulnak ki maguktól: a tömegtermelés piacait létre kellett hozni. A nagyvállalatok voltak azok a gazdasági szereplõk, amelyek megteremtették e piacokat, s ezzel megoldást nyújtottak a mikroökonómiai reguláció problémájára.
A tömegtermelés szabályozási rendszere jól hasznosíthatta a telefon által nyújtott kommunikációs szolgáltatásokat. A kétoldalú kommunikációt lehetõvé tévõ telefonnak szerepe volt mind a piaci információk felfedezése és közvetítése, mind a nagyvállalati hierarchia mûködtetése szempontjából. A telefon felhasználásával csökkenthetõek voltak a tömegtermelés tranzakciós költségei, növelhetõ volt a piaci tranzakciók biztonsága, csökkenthetõek voltak a nagyvállalati hierarchián belül az utasítások és az ellenõrzés költségei.
A nyolcvanas évektõl kezdõdõen, az információs technológia megjelenésével, a hagyományos tömegtermelés rendszere átalakult. Az információs technológia alkalmazása új regulációs sémákat szül. Az új technológia egyik alkalmazásaként piacra került és gyors ütemben terjed a mobiltelefon használata.
A mobiltelefon személyhez kötött és helyhez nem kötött módon alkalmas egyrészt a személyek közötti közvetlen kommunikációra (telefon funkció), másrészt adatbázisok elérésére, feldolgozására, az Internethez kapcsolódva (hálózati funkció). A vezetékes telefon és a helyhez rögzített számítógépes terminál lehetõvé tette a távolság és a távolság áthidalásához kötõdõ idõ legyõzését. Segítségükkel képesek vagyunk arra, hogy idõveszteség nélkül kommunikáljunk egymással, információt szerezzünk, adatokat dolgozzunk fel anélkül, hogy kimozdulnánk arról a helyrõl, ahol vagyunk. A mobiltelefon ezzel szemben lehetõvé teszi azt, hogy kimozduljunk helyünkrõl, elveszítsük a kapcsolatot azokkal a rögzített eszközökkel, amelyek révén a kommunikáció és az adatfeldolgozási folyamat részesei vagyunk, anélkül hogy elveszítenénk ezen új képességeinket. A mobil eszköz segítségével úgy léphetünk ki az otthoni vagy munkahelyi kommunikáció és adatáramlás köreibõl, hogy tér- és idõbeli mozgásunk során e kommunikációs és információs folyamatok részesei maradhatunk (a Nokia egyik vezetõjének hasonlatával élve információs buborékunkból nem kell kilépnünk, az velünk mozog). Röviden, a mobiltelefon lehetõvé teszi, hogy helyváltoztatásaink során is megõrizzük megszerzett kommunikációs és adatfeldolgozó képességeinket (vagy azok egy részét), s ezzel új ösztönzést ad a mobilitás növelésére, arra, hogy vállaljuk közvetlen személyes kapcsolatok létesítésének és újralétesítésének költségeit. Az információs technológia alkalmazása önmagában is inkább növeli semmint csökkenti az egyéni mobilitást. "Azt hittük, hogy az internet elterjedésével a fizikai helyváltoztatás mértéke csökkenni fog: úgymond az információ mozog majd az ember helyett. Ehhez képest éppenséggel egyre többet utazunk" - figyelmezteti olvasóit Nyíri.2 Valószínû, hogy a kommunikáció intenzitásának növekedése ösztönzést ad az érintkezések, a személyes találkozások számának növelésére is. Nos, a mobil a térbeli mozgások növekedését azzal is segíti, hogy csökkenti alternatív költségeit: ha a telefon és az Internet úgy gyõzte le a távolságot és az idõt, hogy helyhez kötötte az egyéneket, akkor a mobil eszköz feloldoz e lekötöttség alól, s a személyes és közvetített kommunikáció új kombinációját teszi lehetõvé. A mobil telefon másrészt térben azonosíthatóvá teszi használóját, s ily módon alkalmassá válik lokális információk hasznosítására. A mobiltelefon gazdasági hatásait e tulajdonságai magyarázzák.
A tranzakciós költségek csökkenése a reálgazdasági tevékenységek megsokszorozódását, a piacok bõvülését, a hatékonyság és a termelés növekedését vonja maga után. A piaci sikerhez szükséges információ felfedezésének is költségei vannak, s e költségek csökkenése is csökkenti a tranzakciós költségeket. E vonatkozásban a telegráf és a telefon felfedezése igen nagy jelentõségû volt, különösen a pénz- és tõkepiacok, de az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatok vonatkozásában is, legyen szó beszállítói termelõi együttmûködésrõl, vállalati tevékenységek belsõ koordinálásáról, vagy a fizetési ígéretek biztonságának növelésérõl. A gazdasági szférában a telefon révén létesíthetõ új kapcsolatok számának növekedését kevésbé korlátozta az elõzetes személyes kapcsolatok hiánya,3 hiszen a gazdasági tranzakciók jelentõs részben, ha nem is kizárólagosan, személytelenek: a tranzakciókban résztvevõk személye cserélõdhet. A vevõ és eladó kapcsolata akkor is személytelen maradhat, ha személyes találkozásuk nap mint nap ismétlõdik.
Az internetes hálózat kialakulásával a gazdasági tranzakciók költségei tovább csökkentek. Az Internet segítségével kialakuló elektronikus kereskedelem (e-commerce) jelentõsen csökkenti az információszerzés és a kereskedés költségeit (például: keresõprogramok választják ki a vevõnek a legolcsóbb árú termékeket, az elektronikus árunyilvántartási rendszer a korábbi papírmunka és kiadás döntõ részét feleslegessé tette, stb.) Az új, hálózati gazdaságot Bill Gates ezért súrlódásmentes gazdaságnak nevezte (frictionless economy). Ez a nyilvánvaló túlzás ellenére is azt jelenti, hogy a tényleges piaci szabályozás jellegzetességei közelítenek az ideáltipikus piaci modell tulajdonságaihoz. A közgazdaságtan a tökéletes informáltság feltételezése alapján azt állítja, hogy a piac az egyes termékek esetében rátalál az egyetlen, optimumot megtestesítõ egyensúlyi árra. A valóságos piacokon azonban a legtöbb terméknek nem egy, hanem sok ára van. Ezt Stigler azzal magyarázta, hogy a piaci árakról szóló információt fel kell fedezni, s ennek költségei vannak.4 Ezért a piacon egy terméknek több ára is lesz: lesz egy alacsonyabb ár azoknak, akik vállalják az információszerzés költségeit, és lesz egy magasabb ár azoknak, akik nem vállalják a keresésbõl adódó többletköltségeket. Az információs technológia alkalmazása az alacsonyabb ár javára csökkenti az árak közötti különbségeket, de nem tünteti el teljesen azokat. Brynjolfsson és Smith szerint ennek oka az eladók heterogenitása.5 Ez a heterogenitás a fogyasztói bizalom eltérõ fokából adódik: egyes Internet cégek a fogyasztók számára megbízhatóbbnak tûnnek mint mások. A bizalom eltérõ foka pedig az e-kereskedelem sajátosságaiból következik: az Internet közvetítésével összekapcsolódó vevõk és eladók közötti jelentõs fizikai és térbeli távolság áll fenn, s ez a bizalom hiányához vezethet. Azok a cégek, amelyek nagyobb mértékû bizalomra képesek szert tenni, magasabb árakat állapíthatnak meg.
Az elektronikus kereskedelem internetes változatát kiegészíti a mobiltelefonhoz kapcsolódó tranzakciók köre, az m-kereskedelem (m-commerce).6 Az m-kereskedelem lehetõségeit példázza az alábbi történet.
| Ez a mobil szolgáltatók álma. A közeli jövõben egy ember sétál az utcán, amikor is mobilja vibrálni kezd. "A Comtextel harmadik negyedévi profit figyelmeztetést tesz közzé", olvasható a kijelzõn. "Javaslat: Comtextel részvényt eladni. Eladni, egyes gomb. Megtartani, kettes gomb." A férfi gondolkodik, mély lélegzetet vesz, majd megnyomja az egyes gombot. "Eladás végrehajtva", jelenik meg a kijelzõn. Az izgalomtól fejfájósan a férfi egy pohár szódával szeretné megnyugtatni idegeit. Egy automatához megy, és ahelyett, hogy apróért turkálna zsebeiben, telefonját az ital automatára irányítja, beüt egy kódot és megnyom egy gombot az automatán. Egy üdítõ ital bukkan elõ a gépbõl. Néhány perccel késõbb, egy bevásárló negyedben az egyik keresztezõdésben, a mobil ismét vibrálni kezd. "Leértékelés a Gap-ben: férfi keki nadrágok. Húsz százalék engedmény! Forduljon balra!" Mind a Gap, mind a mobil szolgáltató tudja, hogy emberünk szereti a keki nadrágokat. A férfi balra fordul és megveszi a nadrágot.7 |
A mobiltelefon is hozzájárulhat a gazdaság tranzakciós költségeinek csökkenéséhez, különösen a háztartások vonatkozásában. A vállalatok közötti kapcsolatokban a mobiltelefon, az m-kereskedelem, csak akkor juthat növekvõ szerephez, ha képes lesz közelíteni hálózati szolgáltatásait az Interneten elérhetõ adatáramlás színvonalához. A háztartások ugyanakkor az m-kereskedelem szolgáltatásait vásárlásaik során kiegészítõ eszközként kombinálhatják személyes tapasztalataikkal. Fontos szerepe lehet a mobiltelefonnak akkor is, ha adott pillanatban, gyorsan kell információhoz jutni és döntéseket hozni, hiszen a mobiltelefon egyik szolgáltatása éppen abban rejlik, hogy használóját idõveszteség nélkül elérhetõvé teszi mások számára. E tulajdonság hasznos lehet például a tõzsdei befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozatalában. A mobiltelefon továbbá nem csupán információs eszközként, hanem fizetési eszközként is hozzájárulhat a tranzakciós költségek csökkentéséhez. Végül, a mobiltelefon eszköz lehet a kínálati oldalon arra, hogy a mobil fogyasztókat mozgásuk megszakítására és vásárlásra ösztönözzék. E törekvések megsokszorozódása ugyanakkor - ha a lokális információk nem csupán a mobil használójának egyoldalú kezdeményezésére aktiválódnak - oly mértékben túlterhelheti a mobiltelefon használóját, hogy az a lokális vásárlói információk igénybevétele helyett inkább azok készülékérõl való letiltását választhatja.
A számítógépek alkalmazásával a nagy volumenû termelésre képes gépek konvertálhatóságra, rugalmasságra tesznek szert. A számítógépek összekapcsolásából kialakuló hálózatok az információ- feldolgozás és hasznosítás hatékonyságát növelik meg. Ennek eredményeképpen a tömegtermelést folytató nagyvállalatok képessé válnak termelésük rugalmasságának növelésére, termékeik testre szabására, egyénítésére, vagyis a rugalmas specializáció gazdasági elõnyeinek a skálahozadék növelésébõl származó gazdasági elõnyökkel való egyesítésére.
Az információs technológia alkalmazása a vállalati irányítási formák átalakulásával jár.8 Az Internet lehetõvé teszi a hangon túl az írásbeliségre támaszkodó kommunikációt és adatfeldolgozást, s ezzel azt, hogy a vállalatok a hierarchiát a piaccal helyettesítsék vagy egészítsék ki. A vállalatok akkor választják egy tevékenység hierarchiába illesztését a piaci koordináció helyett, ha a piac révén beszerezhetõ termék (anyag, alkatrész) minõségével, árával kapcsolatos termelési, ellenõrzési és információs költségek nagyobbak, mint a vállalati hierarchia keretében végzendõ elõállítás, információ és ellenõrzés költségei.
A tömegtermelés technológiai paradigmája gazdasági fölényét a skálahozadék kiaknázásából merítette. Ehhez nem csupán az elõállított terméket, hanem a termelési folyamatot is sztenderdizálta, részelemeire bontotta, s ezen keresztül a betanított munkásokat a technológiai folyamat egységét megteremtõ futószalag uralma alá helyezte. Ez a technológia beágyazódott a centralizált nagyvállalati hierarchia rendszerébe.
A tömegtermelés technológiai paradigmájával szemben az információs technológia megengedi vagy éppen megköveteli a központosított hierarchia felbontását, decentralizálását. Ez együtt jár a csoportmunka kialakulásával, a munkaerõ képzettségi szintjének növekedésével. A hierarchia viszonylagosan jól mûködik akkor, ha a vállalati tevékenység irányításához szükséges információ centralizálható, és rosszul mûködik akkor, ha a tevékenységhez szükséges információ jelentõs része a munkásoknál gyûlik össze - nem kommunikálható, személyes tudás formájában. Ha a termelt áruk eladhatósága a fogyasztók igényeihez igazodó egyénítésüket követeli meg, akkor a gazdasági tevékenység sikeréhez sok olyan egyedi információ hasznosítására van szükség, amely nem a központban, hanem az alkalmazottaknál halmozódik fel. Az információs technológia lehetõvé teszi, hogy ezeket az információkat a vállalati szervezet központosítás nélkül hasznosítsa.9 A megoldás a piac és a hierarchia új kombinációja.
A korábbi, centralizált nagyvállalat átalakul, szervezeti egységei olyan globálisan versengõ piaci egységekké válnak, amelyeket a vállalati központ koordinál.10
A vállalati központ magánál tartja a stratégiai döntéseket megalapozó tevékenységeket, de jelentõsen csökkenti költségeit termelési folyamatainak globális méretekben történõ kihelyezésével. Ezt az "outsourcing"-ot az információs technológia tette lehetõvé: a számítógépes hálózatokban továbbított adatok minõsége és pontossága révén a központ az apró részletekig kidolgozott termelési feladatokat fogalmazhat meg akár térben távoli bedolgozó cégek számára. Cohen és mások megállapítják, hogy a telefon erre még nem volt alkalmas, biztosította ugyan a kétoldalú kommunikációt, de nem volt képes közvetíteni azt a személyes (hallgatólagos) tudást, amely nélkülözhetetlen eleme volt a termelési folyamatnak. Ezért a tömegtermelés korában a nagyvállalat üzemcsarnokaiban egy helyre összpontosították és központilag irányították azokat a munkásokat, akikben megtestesült a termelési folyamathoz szükséges hallgatólagos tudás. Az információs technológia a termelési folyamatok és termékek részletes dokumentálásával képes részlegesen helyettesíteni, kommunikálhatóvá tenni ezt a személyes tudást. Ezzel lehetõvé vált a korábban centralizált termelés szerzõdéses kihelyezése, piacosítása. Létrejöttek a nemzetközi termelési rendszerek (Cross-National Production Systems - CNPS), amelyek egy vállalat számára világméretekben tették lehetõvé a sokféle lokalitáshoz kötött munkaerõ alkalmazásában és a munkamegosztásban rejlõ komparatív elõnyök feltárását.11
A nagyvállalati struktúra átalakulási folyamata nem feltételezi a mobiltelefon használatát, de a mobil hozzájárulhat ahhoz a decentralizálási folyamathoz, amely szélsõ ponton a lakó- és munkahely újraegyesítését jelenti. A mobiltelefon mint olyan kiegészítõ eszköz, amely hozzátapadt használójának testéhez, hasznos lehet a decentralizált, a hierarchia terébõl szabadon engedett munkavégzõ tevékenységének ellenõrzésében, a vállalati hálózaton belüli helyének és szerepének megerõsítésében, a termelési információk kommunikálásában.
A tömegtermelés átalakulása, a tevékenységüket nemzetközi méretekben optimalizáló vállalatok kialakulása az információs technológia és a globalizáció folyamatainak összekapcsolódását feltételezi. Az új termelési és szabályozási rezsim a termelési tényezõk nemzeti határokon túlnyúló mobilitását hozza magával. A tõke és munka mobilitása ugyanakkor aszimmetrikus: a tõke mozgása sokkal intenzívebb mint a munkáé.12 Részben azért, mert a tõke mozgása elválik a tõkét megszemélyesítõ szereplõk (tulajdonosok, menedzserek, üzletemberek) mozgásától. Az információs technológia, mint láttuk, ezt az elválasztást a nemzetközi termelési hálózatok kiépítésén keresztül tovább radikalizálta. Másrészt azonban a globális tõkemozgások nem teszik feleslegessé, sõt, megnövelhetik az üzleti élet szereplõinek mobilitását. E mobilitás együtt jár azzal a folyamattal, amelynek során a globális üzleti világ szereplõi új, globális identitást teremtenek meg a korábbiak mellé. Az új információs technológia kommunikációs alkalmazásai segítik e globális identitás kialakítását, és egyúttal a lokális identitások fenntartását is. Az Internet és az e-mail használata révén az üzleti világ globális identitásának elsajátítása a térben rögzített módon, a lokalitáshoz tapadva is létrejöhet és fennmaradhat. Ugyanezt a funkciót látja el a mobiltelefon mind a térbeli mozgás során, mind a lokalitáshoz kötötten. A személytelen kapcsolatokra épülõ üzleti világ globális identitása személyes dimenziót kap az információs kommunikációs technológia közvetítésével, s e kapcsolatokat az üzleti világ szereplõinek fizikai találkozása megerõsíti, virtuálisból fizikailag valóságossá változtatja. Az üzleti hálózat szereplõi közötti kapcsolat tartós fennmaradása sok esetben nem nélkülözheti a közvetlen személyes kontaktusok kialakítását, de a hálózat létrejöttét a személyes kapcsolatok nem határozzák meg elõzetesen. Mindez megnöveli a kommunikációs eszközök szerepét, hatékonyságát a kapcsolatok felépítésében.
A munka mint termelési tényezõ sokkal kevésbé mobil mint a tõke, mert a munka mint input nem választható le a munkásról, a munka mobilitása feltételezi a munkás mobilitását. Az üzleti élet szereplõinek mobilitását kikényszeríti a tõke mobilitása, míg a munkások immobilitása a munka immobilitását eredményezi. A munkások társadalmi beágyazottsága, lokális közösségekhez kötõdõ identitása erõsen korlátozza a csupán a bérek (és juttatások) maximalizálásához kötõdõ mozgásukat. Az új CNPS forma éppen erre az összefüggésre épül: a tõke nem igényli a munkaerõ áramlását a termelési központokba, hanem maga megy el a különbözõ helyekre, és felhasználja a helyben adott munkaerõt, beemeli azt saját globális hálózatába. Ezt az összefüggést az információs kommunikációs technológia gyengítheti, de az aszimmetriát nem szûnteti meg, sõt, fel is erõsítheti. Mindez azután hatást gyakorol a tõke és munka közötti alkufolyamatra, mivel megváltoztatja a korábbi erõviszonyokat: a munkaadók alkuereje relatíve megnõ, a munkavállalóké relatíve csökken.
A gazdasági tevékenységeket folytató egyének társadalmi kapcsolatokba ágyazottak, társadalmi hálózatok szereplõi.13 A gazdasági aktorok olyan társadalmi kapcsolatrendszerrel, társadalmi tõkével rendelkeznek, amely bizonyos feltételek mellett gazdasági tõkévé konvertálható. A gazdasági tevékenységek és tranzakciók sok esetben támaszkodnak az egyének körül szövõdõ társadalmi hálózatokra. A gazdasági tranzakciók például feltételezik a résztvevõk kölcsönös bizalmát: a szerzõdõ felek bíznak abban, hogy a másik fél betartja a szerzõdést, és nem törekszik egyoldalú elõnyre annak megsértésével. E bizalom kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak az egyéneket összekapcsoló társadalmi hálózatok. E hálózatok fenntartása, karbantartása igényli a résztvevõk közötti kommunikációt. A hálózati kapcsolatokat a rendszeres kommunikáció erõsíti meg. E folyamatban a kétoldalú beszélgetéseket lehetõvé tevõ telefon nagy szerepet játszott: a személyes kapcsolatok hatékonyan fenntarthatóak voltak akkor is, amikor a közvetlen fizikai kapcsolat megszakadt. Az Internet és a mobiltelefon, az e-mail és az SMS - a telefont kiegészítve - hozzájárul a társadalmi hálózati kapcsolatok fenntartásához, s ezen keresztül segíti a gazdasági tranzakciókat, illetve a társadalmi tõke gazdasági tõkére való konverzióját. A digitális alapú kommunikációs technológiák segítik a mobil munkavállalókat abban, hogy újra létrehozzák azt a társadalmi hálózatot, amelybõl vándorlásukkal kiszakadtak.14 Ily módon a mobil és az Internet elõsegítheti a személytelen gazdasági rendszerintegráció és az identitásokhoz és normákhoz kötött szociális integráció jobb illeszkedését. A mobiltelefon ebben a vonatkozásban, legalább is a gazdasági elitbõl kimaradó szereplõk esetében, nem csupán kiegészítheti, hanem helyettesítheti is az Internet társadalmi hálózatot erõsítõ hatásait, hiszen sok olyan mobil telefonhasználó van, aki pénzügyi és/vagy kulturális okokból nem kapcsolódik rá az Internetre.
A mobil információs technológia a tömegtermelést felváltó információs technológia egyik alkalmazása. Az információs technológia elterjedésével átalakul a termelés mikro- és makroregulációs rendszere. Az új szabályozási rezsim megengedi a bizonytalanságot a piacon, s felerõsíti a rugalmas alkalmazkodás kényszerét. A mobiltelefon az egyik olyan eszköz, amely segíti ezt az átalakulást, s egyúttal szerepe lehet a változások által keltett anómiák csökkentésében is.
JEGYZETEK