Mobil információs társadalom

Csépe Valéria:
 

Az információs társadalomra jellemzõ átalakulások pszichológiai mechanizmusai, pszichológiai hatásai az elmúlt években számos érdekes, merõben új kutatási kezdeményezés elindulásához járultak hozzá. Az internet-használatban kialakult függõségek, valamint a virtuális valóság kognitív kiértékelésében résztvevõ mechanizmusok vizsgálatából, a virtuális valóság terápiás célokra történõ felhasználásából származó adatok új ismeretekkel szolgáltak az ember megismerési funkcióinak mûködésére és persze ennek fejlõdésére vonatkozóan. A mobil telefonok megjelenésével az interperszonális kapcsolatokban, a kommunikáció valamint a téri és idõi kapcsolatok kognitív kiértékelési dimenzióiban egy másfajta változás indult el. A mobiltelefonok egymást követõ generációi a megismerési funkciók korábban változatlan kapaszkodóinak - nyelvi formák, tér, idõ, kontextus - mûködését egyre újabb dimenziókban relativizálták. Ezek egyes aspektusaival foglalkozik az elõadás, mégpedig három fõ téma körül csoportosítva:

1.) Az elsõ és második generációs telefonok:

Az elsõ és második generációs mobil telefonok több feladatra is bizonyos korlátokkal használható eszközök, ennek ellenére kialakultak azok a használati módok, amelyek segíségével a legkülönfélébb kreatív alkalmazások születtek, lehetõvé téve, hogy használója játsszon ezen az eszközön. A szöveges üzenetek, azaz az SMS-ek küldésében például robbanásszerû változások következtek be az utóbbi 1-2 évben, annak ellenére, hogy az értelmes szövegegységek küldése igencsak korlátokba ütközik. Miért hát az SMS-használat megnövekedése? Hogyan oldják fel a felhasználók a korlátok nyûgét? Az SMS-használó fiatalok nyelvhasználata átalakul-e eközben? Az elõadás egy olyan empirikus munka eredményeit ismerteti, amely ezekre a kérdésekre keresi a választ.

2.) A harmadik generáció és a következõk:

A mobil telefon és az internet összekapcsolása, a „wap" már a második generációs telefonoknál újabb fontos, bár átmeneti, és feltehetõen rövid szakaszt jelent a tudásalapú társadalmakban az információhoz való hozzáférésben. Mint várható a harmadik generációs készülékek már sokkal szabadabb feltételeket biztosítanak a humán percepció és kogníció terészetes mûködéséhez. A pszichológus egyik kérdése természetesen az, hogy az emberi kognitív képességek általában, az új technikára fogékony fiataloknál pedig különösen, mennyire teszik lehetõvé a tudásstruktúra és a mûveleti rugalmasság megkívánt változásait. Kérdés tehát, hogy az internethasználat következtében változó megismerési funkciók alakulásában újabbak jelennek-e meg a „wap"-ozóknál, az információlehívás legújabb lehetõségeit használóknál. Az elõadás második része tehát az ezzel kapcsolatos lehetséges válaszokat elemzi.

3.) A mobil telefon, mint kutatási eszköz:

A mobil telefon a pszichológus számára olyan kutatási eszközként is alkalmazható, amely az egyes pszichológiai változók mérését történésükkor, azaz online teszi lehetõvé. Az ilyen típusú vizsgálatok lehetõséget adnának többek között arra, hogy felmérjük az üzenetek helyzet- és környezetfüggõ feldolgozásának jellemzõit, a tér- és idõfogalom fejlõdésében bekövetkezõ változásokat, az érzelmek és hangulatok napszaki változásának jellemzõit. Az elõadás harmadik része az ezzel kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekre igyekszik választ adni.