társadalom |
|
Laki János - Palló Gábor:
A tudományos kommunikáció átalakulása
A tudományfilozófiai elméletek legmélyén a megismerõ és megismerendõ kognitív viszonya rejlik. Akármilyen álláspontot foglaljanak is el egyéb kérdésekben, a tudományfilozófusok mindig föltételezik, hogy a tudást kifejezõ állítások interszubjektívek, azaz értelmük és igazságuk elvileg mindenki számára megállapítható. A tudomány nyelvének filozófiai vizsgálata, jóllehet a tudományfilozófia egyik legvégiggondoltabb területe, szokásosan mégsem foglalkozik a tudományos kommunikáció módjaival. Holott a tudomány tényleges, nem idealizált mûködésének egyik alapkérdése: kiknek, milyen formában közlik az eredményeket, és a közlésnek mi a célja és hatása.
Az elõadás a tudományos tartalmak potenciális
címzettjeit tekinti át, részletesebben azonban a tudósok
egymás közötti kommunikációjával
foglalkozik, kivált a közlések szerepével a tudományos
kutatásban és a tudomány intézményrendszerében.
Arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi természettudományok
a könyvkultúra jellegzetes termékei; egész mûködésmódjukat
ez határozza meg. A digitális világ ezt a rendszert
az alapjaitól kiindulva alakíthatja át, föltéve,
hogy a számítógép-hálózatok csakugyan
az emberi kommunikáció merõben új közegét
alkotják.
- Megváltozik a kutatói élet, kitejednek a kreatív munka lehetõségei mind térben, mind idõben
- Megnövekszik a tudománytermelés hatékonysága
- Megváltoznak a tudomány aktorának alapfogalmai: pl. elveszik a jól definiálható megismerõ alany
- Problematikussá válik a tudomány értékelési rendszere, ennek alapfogalmai (pl. prioritás, originalitás, fokozatredszer stb)
- A mobil fokozza, gyorsítja és radikalizálja mindezt a változást.