James E. Katz – Mark Aakhus (szerk.), Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance, Cambridge: Cambridge University Press, 2002.

Tartalom:

1. Bevezetés: a kérdések megfogalmazása / keretbe foglalása (James E. Katz és Mark A. Aakhus)

I. rész: Mobil kommunikáció: nemzeti és összehasonlító perspektívák
2. Finnország: mobil kultúra (Jukka-Pekka Puro)
3. Israel: hücpe és fecsegés a Szentföldön (Amit Schejter és Akiba Cohen)
4. Olaszország: igaz és hamis sztereotípiák (Leopoldina Fortunati)
5. Korea: személyes jelentések (Shin Dong Kim)
6. Egyesült Államok: populáris, pragmatikus és problematikus (Kathleen A. Robbins és Martha A. Turner)
7. Franciaország: a kép megõrzése (Christian Licoppe és Jean-Philippe Heurtin)
8. Hollandia és az USA összehasonlítása (Enid Mante)
9. Bulgária: mobil telefonok mint posztkommunista kulturális ikonok (Valentin Varbanov)

II. rész: Magánbeszélgetés: interperszonális kapcsolatok és mikro-viselkedés
10. Hiperkoordináció mobil telefonok révén Norvégiában (Richard Ling és Birgitte Yttri)
11. Gyerekek és tinédzserek mobil kultúrája Finnországban (Eija Liisa Kasesniemi és Pirjo Rautiainen)
12. Az intimitás tettetése Franciaországban (Chantal de Gournay)
13. Mobilfogyasztás és személyiségfogalmak (Dawn Nafus és Karina Tracey)

III. rész: Nyilvános cselekvés: társadalmi csoportok és struktúrák
14. A távollévõ jelenlét kihívása (Kenneth J. Gergen)
15. A tömegtársadalomtól az állandó kapcsolatig: kommunikációtechnológiai modellek társadalmi kontextusban (James B. Rule)
16. Mobilok és a norvég tini: identitás, nem és osztály (Berit Skog)
17. A telefon megérkezik egy fülöp-szigeteki faluba (Georg Strøm)
18. Kezdetek a telefonban (Emanuel A. Schlegloff)
19. Befejezés: Értelmezzük a mobilokat - az Apparatgeist elmélete (James E. Katz és Mark A. Aakhus)

Függelékek
A. A "Nyitósorrend"-rõl: keretbe foglaló nyilatkozat (Emanuel A. Schlegloff)
B. Nyitósorrend (Emanuel A. Schlegloff)
 
 

James E. Katz és Mark A. Aakhus: "Introduction: framing the issues"

A telefon, s annak legújabb - mobil - megtestesülése, írják a szerzõk, egyedülálló helyet tölt be az emberiség fejõdéstörténetében. Az autónak és a repülõgépnek voltak elõképei: a lovaskocsi és a madarak. Az embereknek sejtéseik lehettek arról, hogy mi vár rájuk, ha egyszer a megfelelõ találmányok megszületnek. Ellenben a telefon nyújtotta lehetõséghez hasonlóra az állatvilág nem nyújtott példát. Az emberi képzelet a valósidejû, nagy távolságokat áthidaló interaktív szóbeli kommunikációt olyan képességnek tartotta, amellyel az isteneket sem mindig ruházta fel: még Zeusz is a hírnök Hermészre volt kénytelen hagyatkozni.

A mobil kommunikáció terjedése - elsõsorban a celluláris telefonok alakjában, de egyre inkább más drótnélküli eszközök formájában is - megváltoztatja az emberek életét és kapcsolatait. A celluláris telefon felgyorsít és hatékonyabbá tesz, ugyanakkor rugalmasabbá változtatja az üzleti, családi és magánéletet. Eddigelé kihasználatlan idõszegmensek munkára foghatók. A mobil technológia a személyes együttlétek jellegét is módosítja, amennyiben harmadikként mindig jelen van - a telefon. Másrészt viszont a visszahúzódásra hajlamosak kényszerû teherként élik át az állandósult elérhetõséget. S végül nem lebecsülhetõ a mobil telefon politikai mozgósító potenciálja.¹

A mobil telefon rohamos elterjedése és óriási hatása dacára, írják a szerzõk, alig látunk vonatkozó társadalomtudományi kutatásokat. A Perpetual Contact tehát - szándéka szerint - hiánypótló munka. Egyrészt azt vizsgálja, hogy a mobil telefon hogyan változtatja meg az emberek életét. Ezt a vizsgálatot nemzetek-közötti összehasonlító keretben folytatja. Másrészt az új technológia, éppen szokatlansága révén, az emberi viselkedés eddig rejtett dimenzióira világít rá.

Katz és Aakhus hangsúlyozza, hogy a mobil telefon társadalomtudományi vizsgálatának mind az emberi, mind a technikai dimenziókra ki kell terjednie. A szintetizáló látásmódot elõsegítendõ, új kifejezést vezetnek be, az Apparatgeist terminust. Az "apparat" a gép dimenziójára, a "Geist" a szellem dimenziójára utal.² A terminus részletes magyarázatát a kötet 19. fejezete tartalmazza.
 

Mobile communication: national and comparative perspectives

Jukka-Pekka Puro: "Finland: a mobile culture"

A mobil telefon elterjedtsége Finnországban nagyobb, mint bárhol másutt a világon - 1999 végén a valamivel 5 millió alatti lakosra 3.2 millió készülék jutott. A kor vagy nem szerinti megoszlás nem mutat lényeges különbséget.

A mobil telefonhasználat Finnországban is felveti a szokásos problémákat: Az állandó elérhetõségbõl nemcsak az következik, hogy nem maradunk le semmirõl, hanem egyfajta nyûgöt is jelent. Szemben az 1990-es évek várakozásaival, a mobil telefon nem szükségképpen jár  nagyobb szabadsággal; ellenkezõleg, szorosabb ellenõrzöttséghez is vezethet. A mobil elmossa a különbséget munkaidõ és szabadidõ között; akárhol vagyunk, mindig dolgozunk. És elmossa a különbséget a magánélet terei és a nyilvános terek között: a mobil információs társadalomban újraértelmezõdik "zártság" és "nyitottság" fogalma. Végül a mobil telefonhasználat az idõgazdálkodás átalakulásával jár.

A finnországi helyzet ugyanakkor sajátos dilemmát is hordoz. Ez azzal függ össze, hogy úgymond a finn beszédkultúra nagyra értékeli a csendet és nem igényli az üresjáratú csevegést, miközben a mobil éppenséggel folyamatos kommunikációra ösztönöz.³ Továbbá az idõ felgyorsulása nincs harmóniában a hagyományos finn életstílussal.⁴ Nyitott kérdés, írja befejezésül a szerzõ, hogy a mobil információs társadalom miképpen fogja átalakítani a finn kultúrát.

Leopoldina Fortunati: "Italy: stereotypes, true and false"

Shin Dong Kim: "Korea: personal meanings"

Kathleen A. Robbins és Martha A. Turner: "United States: popular, pragmatic and problematic"

Christian Licoppe és Jean-Philippe Heurtin: "France: preserving the image"

Enid Mante: "The Netherlands and the USA compared"

Valentin Varbanov: "Bulgaria: mobile phones as post-communist cultural icons"
 

Private talk: interpersonal relations and micro-behavior

Richard Ling és Birgitte Yttri: "Hyper-coordination via mobile phones in Norway"

Eija-Liisa Kasesniemi és Pirjo Rautiainen: "Mobile culture of children and teenagers in Finland"

Chantal de Gournay: "Pretense of intimacy in France"

Dawn Nafus és Karina Tracey: "Mobile phone consumption and concepts of personhood"
 

Public performance: social groups and structures

Kenneth J. Gergen: "The challenge of absent presence"

James B. Rule: "From mass society to perpetual contact: models of communication technologies in social context"

Berit Skog: "Mobiles and the Norwegian teen: identity, gender and class"

Georg Strøm: "The telephone comes to a Filipino village"

Emanuel A. Schlegloff: "Beginnings in the telephone"

James E. Katz és Mark A. Aakhus: "Conclusion: making meaning of mobiles - a theory of Apparatgeist"

Mélyenszántó, filozófikus elemzés,
 

Appendixes

Emanuel A. Schlegloff: "On 'Opening sequencing': a framing statement"

Emanual A. Schlegloff: "Opening sequencing"
  

* A konferenciát követõen a tanulmányok még nyilvánvalóan frissültek. Így pl. a "Bevezetés" olyan irodalomra is hivatkozik, amely 2001 júliusában került publikálásra.

1. [We should not] underestimate the mobile phone's ability to help effect large-scale political change. Having recently become wildly popular in Manila, mobile phones were instrumental in organizing public pressure in response to personal corruption charges that forced Philippine president Joseph Estrada from office in January 2001. Throughout 2000, anti-Estrada text messages, such as hostile slogans and satirical jokes, were aggressively propagated over the system. One government response was to encourage citizens to 'just turn their cell phones off'. As the crisis intensified, anti-Estrada leaders began using 'phone trees' to quickly organize massive demonstrations against Mr. Estrada. When riot police would maneuver to contain demonstrators, protest leaders would mobile phone messaging to redirect the crowds. These efforts culminated with the ouster of Mr. Estrada" (3. o.)

2. "Given the omnipresence, the expansive multitasked functions, and the far-reaching social implications of thr mobile and personal communications technology [PCT], it would seem worthwhile to make it a focus of theoretical investigation. - We propose a term that brings the focus squarely upon the human use and consequences of PCTs. Therefore, we coin a new term that encompasses the intersections of these two domains, namely the social person and the mobile machine. It seeks to encompass both the folk and the expert frameworks; tangible and intangible aspects; material and social issues; and quintessentially, the machine and 'spirit' elements of flexible interaction with assistive technology. For this we propose the term Apparatgeist, which originates from Latin and here is derived from the German and Slavic word, apparat, meaning machine. The Germanic suffix, Geist, denotes spirit or mind. The potential use for such a bridging term and model will become evident throughout this volume as the social, cultural, and material aspects of the mobile are explored. ... We anticipate that the new perspective will allow us to discern with greater clarity the ways PCT use is socially transformative as well as a lens through which human communication behavior can be examined" (11. o.)

3. "... the pervasive presence and extensive use of the mobile telephone introduce some communication situations that may challenge the patterns of talk in Finnish speech culture. If the mobile phone influences Finnish speech culture, it is likely to be evident in the role of silence and small talk in Finnish social interaction. - Even though Finnish culture has changed rapidly during recent decades, Finns still appreciate silence. ... Finland represents a confluence of a 'mobile information society' that idealizes communication at 'anytime and anyplace' with an existing speech culture that respects silence and prefers that speakers err on the side of reticence rather than expressiveness. What will happen as these two communicative ideals come into contact is not knowable at this time but some important aspects of the conflict can be articulated. The mobile phone and the mobile culture may draw people into new and unfamiliar communication patterns. Mobile discussions in Finland are typically short and informative. These discussions tend to last no longer than two minutes. People tend to concentrate on the near furure, such as where and when they could meet and continue the discussion. ... Yet, the mobile phone, in terms of everyday interaction, raises the possibility of being open and outgoing. ... the mobile phone seems to increase the demand to have conventional forms of speech, such as small talk, to manage the boundary between public and private..." (25. sk. o.).

4. "It is obvious that two characteristics of the mobile information society - the speed of interaction and the extempore lifestyle - are not in harmony with the traditional Finnish lifestyle. Stereotypically, to be a Finn implies that you are allowed to be a little bit slow in your social life and that you do not have to talk if you are not interested. When you open your mouth, there is a reason for it. There used to be plenty of time to plan social occasions and well-understood communication scripts. In that sense, the mobile information society is a revolution in Finnish lifestyle" (27. o.).