lobbizás – Az angol »lobby» (előcsarnok) szóból származik, közvetlenebbül az Egyesült Államok Képviselőházának folyosóira, előcsarnokára utal. Ez volt a helyszíne a képviselők meggyőzésének abból a célból, hogy az érdekeltek számára kedvező törvényeket és rendelkezéseket fogadjanak el: a lobbizás – döntésbefolyásolás. – Mai értelemben a lobbizás a törvényhozói, a jog­sza­bály­alkotói és a végrehajtói hatalom képviselőinek szabályozott keretek közötti meggyőzése egy gazdasági vagy társadalmi szervezet, csoport ér­de­keinek érvényesítése céljából. A lobbizást 1946 óta az USA-ban törvény sza­bá­lyozza, amely szerint a Kongresszus épületében tevékenykedő lobbistának a képviselőház írnokánál regisztrálnia kell személyét és az általa képviselt ügyet. A Washingtonban működő lobbicégek feladata klienseik részére a Kong­resszus munkájának figyelemmel kísérése. A lobbicég jelzi, ha a tör­vény­hozásban olyan jogalkotási munka kezdődik, ami a megbízó érdekeit érinti. Értékelést készít a javaslat elfogadásának esélyeiről, érveket gyűjt a károsnak vélt törvényjavaslat ellen, és megszervezi, hogy a megbízó ér­de­ke­inek megfelelően nyilatkozó személyek az illetékes bizottságok előtt el­mond­hassák véleményüket. A befolyásolás alapfeltétele a döntéshozatali me­cha­niz­mus pontos ismerete: az adott szervezeti egységek milyen mértékben és a döntéshozatali folyamat mely részén fejtik ki tevékenységüket. A lobbistának ismernie kell a lehetséges ellenfeleket, szövetségeseket, a döntés politikai és államigazgatási környezetét. – Bár a magyar és az EU parlamentben is működnek lobbisták, tevékenységük nincs még törvényben szabályozva, ezért ez nem válik el élesen a korrupciótól.