madárinfluenza – Kb. 50 olyan állati vírus ismeretes amely madarakban – ez legalább 50 faj – kiválthatja a betegséget. A madárinfluenza a szár­ny­asok­nál magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. A betegség járványos megjelenése esetén a teljes érintett állatné­pes­sé­get kiirtják, egyrészt állatgyógyászati, állatjárványtani okokból, másrészt hogy megelőzzék egy emberi influenza világjárvány kialakulását. 1997-ben, szintén a Távol-Keleten, házi szárnyasok millióit pusztították el egy a mostanihoz hasonló madárinfluenza járvány miatt. – A madárinfluenzavírusok csak ritkán okoznak emberi betegséget, és a fertőzött ember nem képes más embert megfertőzni. Mivel ezek a vírusok az emberi sejtekben nem tudnak sza­po­rod­ni, a humán megbetegedés feltétele, hogy igen nagy mennyiségű vírus jusson a tüdőbe. Mivel a legtöbb madár a vírust guanójában üríti, az ürülék porának belélegzésével, illetve tollpihék belégzésével jöhet létre emberi betegség. Ez azonban nagyon súlyos, a betegek harmada belehal, elsősorban azért, mert szövődményként agyvelőgyulladás jöhet létre. Fertőzött állat húsa szinte biz­to­san nem betegítheti meg az embert. Főzéssel, sütéssel a vírus elpusztul. – Madárinfluenzavírus mindenütt előfordul, az elmúlt évtizedekben Magyar­or­szágon is izolálták azt a törzset (H5N1), ami a jelenlegi, 2004. januári távol-keleti járványt okozza. Emberi megbetegedést azonban nálunk soha nem figyeltek meg.