napfolt – A fotoszférán látható sötét foltok. Méretük általában akkora, mint a Föld átmérője. A napfolt középpontja, az umbra, mindössze 4000 Kº körüli hőmérsékletű, körülötte helyezkedik el a penumbra, amelynek a hőmérséklete valamivel magasabb. A napfoltok keletkezése a Nap mágneses terének rendkívüli strukturáltságával függ össze. A napfoltoknál a felszínt áttörő mágneses erővonalkötegek ellene hatnak a hőt szállító áramlásoknak a konvektív zónában, és akadályozzák az energia szállítását a felszínre. Ennek eredményeképpen alakulnak ki az alacsonyabb hőmérsékletű foltok, amelyek kevesebb fényt bocsátanak ki. A napfoltok élettartama általában néhány nap, de a nagyon nagy példányok élettartama több hét is lehet. Általában csoportokban keletkeznek, és két csoportot alkotnak, amelyekben a mágneses tér ellentétes irányú. Alakjuk lehet kerek, ovális, megnyúlt vagy csepp-alakú. A napfoltok száma ciklikusságot mutat, erőteljesen nő, majd erőteljesen csökken. Egy ilyen ciklus átlagos hossza 11 év, ami a Nap mágneses terének 22 éves periódusú pólusváltásával függ össze. A múltban többször is voltak olyan periódusok, amikor a napfolt-tevékenység nagyon alacsony volt, ilyen volt az úgynevezett »kis jégkorszak« időszaka is, amely a 17. sz. közepétől a 18. sz. elejéig tartott. A kutatók szerint ez az egybeesés nem véletlen.