információ – Megkülönböztetjük az információ matematikai és szemantikai – vagy tágabban: társadalomtudományi – elméletét. Előbbinek diadalútja Shan­non és Weaver The Mathematical Theory of Communication c. könyvének 1949-es megjelenésével kezdődött. A matematikai információelmélet valamely adott eseményhez kötődő információ mennyiségét az esemény nyomán be­kö­vet­kező bizonytalanság-csökkenés mértékével azonosítja. Az információ tár­sa­da­lom­tu­dományi kérdésfeltevését jól vezetik be a költő T. S. Eliot sorai az 1930-as évekből: »hol a bölcsesség, amit elvesztettünk a tudásban; hol a tudás, amit elvesztettünk az információban?« A tudást összefüggéseiben te­kin­tett információként határozhatjuk meg, amiként a bölcsesség sem más, mint az életegész összefüggésébe illesztett tudás. Megjegyzendő, hogy az »in­for­má­ció« eredetileg – az antikvitásban – korántsem nélkülözte az emel­ke­dettebb konnotációkat: az informare latin szó, amely eredetileg az anyag – kő, fa, bőr, stb. – formálására utalt, idővel a »kiképez«, »tanít«, »képzetet alkot« értelmeket is felvette; az újlatin nyelvekben azonban kezdettől fogva a csu­pán partikuláris tudás jelentését hordozta: információval bírni annyit tett, mint részadatokat – egymással akár össze sem kapcsolódó részadatokat – tudni.