geopolitika – az államok fejlődését, nemzetközi kapcsolatrendszerét, szövetségi-hatalmi viszonyait földrajzi szempontból vizsgáló tu­do­mány­te­rü­let, a politikai földrajz része. A geopolitika a 20. század elején alakult ki a politika és a geográfia kölcsönhatásaként, a fogalmat először Rudolf Kjellén svéd tudós használta 1916-ban. A geopolitika korai követői azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol az államok társadalmi-gazdasági fejlődésére, nem­zet­közi kapcsolatrendszerére, világpolitikai súlyára a földrajzi fekvés (pl. tengeri útvonalak elérési lehetősége), a domborzat, vagy a klíma. Képviselői igen gyakran determinista nézeteket vallottak, a természeti adottságoknak túlzott jelentőséget tulajdonítva. A két világháború között elsősorban a német és brit geopolitikai irányzat emelkedett ki. Az 1930-as években a geopolitika tanításait (pl. élettér-elmélet) átvették a fasiszta hatalmak, s erőszakos terjeszkedésük, más népek leigázásának igazolására használták. A II. vi­lág­háború után a klasszikus geopolitikát felváltotta a geostratégia, amely a katonai-stratégiai kérdések földrajzi szempontú vizsgálatát végzi, s amelynek súlypontja az Egyesült Államokba került át. 1990 után a hidegháború be­fe­jezését követően, a távközlési és közlekedési technológiák fejlődése révén, valamint a fokozódó globalizálódás nyomán a geopolitikai kutatások is egyre inkább gazdasági tartalmat nyertek, ezt az irányzatot geoökonómiának ne­vezik.