|
jogszociológia –
a jog működésével (pl. a konfliktusok kezelésével), a jognak az egyéni magatartásra és a
társadalmi folyamatokra gyakorolt tényleges hatásáival és a jogot, mint társadalmi jelenséget
meghatározó tényezőkkel foglalkozó tudomány. A kutatások egy része a jogtudomány, más része
a szociológia kérdésfeltevéseire (empirikus módszerekkel) keres választ. A funkcionális
megközelítés szerint (Durkheim) a jog a munkamegosztásra épülő társadalom megszervezéséhez
járul hozzá. A hatalmi elméletek szerint a jog hatalomgyakorlási eszköz, meghatározott osztályok
(Marx), elitek vagy érdekcsoportok uralmát biztosítva. Max Weber szerint modern viszonyok
közt a állami bürokráciához kapcsolódó racionális uralom forrása és eszköze a kiszámítható
jog. A jogszociológiai rendszerelméletek a jogot önálló társadalmi alrendszernek tekintik: a jog
a saját logikáját, értékeit követi, hivatásos működtetőinek (jogászság, bíróság,
börtönrendszer és más igazságszolgáltatási intézmények) szükségleteihez és érdekeihez
igazodik. A jog, mint szabályozórendszer versenyben áll más társadalmi normarendszerekkel
(erkölcs, helyi szokás, mafiatörvény, stb.), amelyek alkalmasint a jogban foglalt, uralkodónak
szánt előírásoktól eltérő magatartást diktálnak. E normarendszerekkel, illetve egyes társadalmi
csoportok érdekeivel ellentétes szabályozás nem vezet jogkövetésre, illetve nem várt
következményekkel jár (diszfunkció). |
Összeállította: Sajó András
Utolsó frissítés: 2003. október 28.
© 2003 MTA |