jogszociológia – a jog működésével (pl. a konfliktusok kezelésével), a jognak az egyéni magatartásra és a társadalmi folyamatokra gyakorolt tényleges hatásáival és a jogot, mint társadalmi jelenséget meghatározó tényezőkkel foglalkozó tudomány. A kutatások egy része a jogtudomány, más része a szociológia kérdésfeltevéseire (empirikus módszerekkel) keres választ. A funkcionális megközelítés szerint (Durkheim) a jog a munkamegosztásra épülő társadalom megszervezéséhez járul hozzá. A hatalmi elméletek szerint a jog hatalomgyakorlási eszköz, meghatározott osztályok (Marx), elitek vagy érdekcsoportok uralmát biztosítva. Max Weber szerint modern viszonyok közt a állami bürokráciához kapcsolódó racionális uralom forrása és eszköze a kiszámítható jog. A jogszociológiai rendszerelméletek a jogot önálló társadalmi alrendszernek tekintik: a jog a saját logikáját, értékeit követi, hivatásos működtetőinek (jogászság, bíróság, börtönrendszer és más igazságszolgáltatási intézmények) szükségleteihez és érdekeihez igazodik. A jog, mint szabályozórendszer versenyben áll más társadalmi normarendszerekkel (erkölcs, helyi szokás, mafiatörvény, stb.), amelyek alkalmasint a jogban foglalt, uralkodónak szánt előírásoktól eltérő magatartást diktálnak. E normarendszerekkel, illetve egyes társadalmi csoportok érdekeivel ellentétes szabályozás nem vezet jogkövetésre, illetve nem várt következményekkel jár (diszfunkció).