kategorizáció – az a cselekvés, mely során tárgyakat, eseményeket közös tulajdonságaik alapján azonos osztályba vagy kategóriába sorolunk. A kate­gorizáció természetes folyamat, mely az emberre jellemző kognitív rendszer része. A kategorizáció során a megfigyelő a számára fontos tulajdonságok alapján sorolja kategóriákba az egymástól eltérő dolgokat. A kategorizáció magában foglalja a kategórián belüli általánosítás és a kategóriák közötti megkülönböztetés képességét is. Két strukturális elrendeződés segíti a kon­cepciók kialakítását. Egyrészt egyazon dolgot különböző absztrakciós szinte­ken is tudjuk kategorizálni. A fölérendelt szintű kategóriák a legálta­láno­sabbak, igen kevés közös tulajdonságuk van. Az alapszinten már több a közös jellemző és kisebb mértékű a generalizáció, míg az alárendelt szinten még kisebb a generalizáció lehetősége. A leginformatívabb a kategória tagok szintje. Másrészt nem minden tag reprezentálja egyformán az adott kate­gó­riát. Ezt tipikusságnak hívjuk. A kategóriára nézve elméletileg lehetséges »legtipikusabb«, központi elem az ún. »prototípus«. Ezt kísérleti helyzetben még akkor is pontosan kategorizáljuk, ha előzőleg soha nem láttuk. Az emberi agyban a kategóriák ún. szétszórt, átfedő módon reprezentálódnak: egy geometrikus hasonlóságon alapuló, tárgy-tulajdonság térkép található a központi idegrendszerben, mely aktivitásmintázatának változása révén képes a kategorizációra végtelen számú dolog esetén is.