osztály, osztályhelyzet, osztálytudat – Noha ókori eredetű (»classis« = »adózási csoport«) kifejezés, és modern, a társadalmi konfliktusokat fel­té­telező értelmében is közismert már a 19. sz. első felében (Stendhal, Vörös és fekete, II, 41: »akik elnyomott osztályban, szegényen születtek...«), az osztály fogalmát mindenekelőtt a társadalmi tagolódás marxista megközelítéséhez szo­kás kapcsolni. Az osztályhelyzetet a társadalmi termelésben betöltött hely s ezen keresztül a termelésen belüli társadalmi, hatalmi viszonyok ha­tá­roz­zák meg. Azonos osztályhelyzetű egyének annyiban alkotnak osztályt, amennyiben felismerik helyzetük és érdekeik közösségét (»osztálytudat«) és politikai síkon szembefordulnak más osztályokkal. Max Weber szerint az osztályhelyzet nem közvetlenül a termelés, ill. a termelési forma, hanem a piac függvénye, amennyiben olyan tipikus »életsorsot« jelent, amelyet a pi­a­con értékesíthető javak vagy szakképzettségek feletti rendelkezés mértéke és jellege, továbbá az határoz meg, hogy tipikusan mekkora eséllyel, ill. ha­szon­nal képes valaki ezeket a javakat értékesíteni. Webernél az egyazon osz­tály­ba tartozás pusztán az osztályhelyzet azonosságán alapul, nem feltételez osztálytudatot; az osztály lényegénél fogva még nem kollektív cselekvő.