Őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elége­det­lenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztráj­kok­kal kezdődött felkelése Budapesten és a nagyvárosokban 1918. ok­tóber 28-a és 31-e között. Nevét onnan kapta, hogy a letépett sapkarózsák helyére a katonák őszirózsát tűztek. Előzményei közé tartozik a Magyar Nem­zeti Tanács megalakulása október 23-án éjszaka. A Károlyi Mihály elnökleté­vel létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befe­je­zését, az ország teljes függetlenségének megteremtését, mélyreható demok­ratikus reformok bevezetését, valamint a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké történő kinevezését követelték. Az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habs­burg József főherceg ennek október 31-én tett eleget. Károlyi a Nemzeti Ta­nács három pártjának (Függetlenségi és 48-as Párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből alakította meg kor­má­nyát. Ugyanezen a napon halt meg Tisza István, akit a felkelő katonák egy csoportja lőtt agyon otthonában. Károlyi kinevezésének hírére október 31-én és november első napjaiban a vidéki településekben is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek támogatásukról biztosították polgári demokra­tikus átalakulás és a nemzeti függetlenség kormányát.