Lénárd Fülöp – sz. 1862, h. 1947. A katódsugárzással kapcsolatos eredményeiért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Alapvető összefüggéseket állapított meg a fényelektromos jelenségre és a lumineszcenciára, továbbá az ultraibolya sugárzás tulajdonságaira és a lángok vezetőképességére vonatkozóan is. Sikerült alufólián keresztül kivezetnie az elektronokat a katódsugárcsőből a szabad levegőre: ezt hívják Lénárd ablaknak. Az éterelmélet híveként elvetette Albert Einstein relativitáselméletét. Kiépítette a »deutsche Physik« ideológiáját, amely szerint csak a megfigyeléseken alapuló tudomány tekinthető igaznak, a matematizált modern fizika zsidó spekuláció. Ezzel a náci ideológia egyik legfontosabb képviselőjévé vált a tudományban. Pozsonyban született. Bécsben és Budapesten járt egyetemre, kémiát tanult, Than Károlyt hallgatta. Utána Eötvös Loránd mellett dolgozott. Innen került Heinrich Hertz mellé Bonnba, majd különféle német egyetemeken volt professzor. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta.