allergia – számtalan ok és megjelenési forma – Az allergia az im­munrendszernek egyébként ártalmatlan anyagokra (allergének) adott kórosan fokozott reakciója. Az allergének számának növekedésével az allergia morbi­ditása is folyamatosan emelkedik. A tünetek akár már csecsemőkorban, de akár az allergénnel való sokadik találkozáskor, negyvenévesen is elkezdőd­hetnek. Ritkább és agresszívebb az egy anyagra (Magyarországon főleg a par­lagfűre és a házipor atkájára, az Amerikai Egyesült Államokban a földimo­gyoróra) való túlérzékenység (monoallergia), amely azonban később több anyag­gal szembeni poliallergiába mehet át. A főbb tünetek szervrendszerek szerint: szénanátha, tüdőasztma, allergiás kötőhártya-gyulladás, csalánkiütés, ekcé­ma, életveszélyes gégenyálkahártya-duzzanat (Quincke-ödéma), tehéntejfehér­je-túlérzékenység okozta hasmenés. Egyszerre több szerv is megbetegedhet. Az allergéneket a behatolás kapuja és fajtái szerint is lehet osztályozni. Inhalatív allergiát okoz virágpor (pollen), penészgomba, állati szőr, háziporatka belégzése. Kontaktallergiát válthat ki számos, elsősorban fémtartalmú krém. A bélből felszívódott élelmiszerek (paradicsom, tojás stb.) ételallergiát váltanak ki. A méh- és darázscsípés allergénje egyenesen a véráramba kerül, és rövid idő alatt életveszélyes anafilaxiás reakciót okozhat. Hasonlóan veszélyes le­het az emésztőrendszerből vagy a vérből felszívódó egyes gyógyszerek (pél­dául a penicillin) hatása.