befektetés – azoknak a pénzügyi műveleteknek a gyűjtőszava, amelyek révén jelenbéli pénzt (jövedelmet, megtakarítást, hitelt) jövőbélire váltunk – a még nagyobb jövedelem reményében. A magyar nyelv e tekintetben árnyaltabb az angolnál, amely egyetlen szóba, az investment-be sűríti a termelési célú beruházást – gyárépítést, készletek stb. vásárlását –, illetve az értékpapírok különböző fajtáiba, vagy éppen műkincsbe, devizába, ingatlanba, földbirtokba történő befektetést. A jövőbéli haszon várható mértéke általában a vállalt kockázattal arányos. A közvélekedés szerint a legbiztosabb befektetés az arany, ám a nemes fém ára túlságosan is stabil. Tehát ha valaki az értékéből évente néhány százalékot vesztő valutáját aranyba fekteti, néhány év múlva könnyen csalódás érheti: közel ugyanannyi pénzt kap vissza, csak éppen az már kevesebbet ér... Csekély kockázattal, szerény, de biztos haszonnal kecsegtetnek az államkötvények. A devizába történő befektetés előrelátást, szimatot igényel; hiszen ki tudta volna azt előre megmondani, hogy a 2002-es év elejének 1 euró = 0,9 dollárcentes árfolyamából másfél év múlva 1 dollár = 0,85 eurócent lesz? A devizánál is kockázatosabb a részvényvásárlás, amelynek »haszna« két tényezőből áll: az osztalékból és az árfolyamnyereségből. Ez utóbbi veszteség is lehet, de a gazdálkodás eredményéből fizetett osztalékra sincs biztosíték. Az ingatlan, föld, műkincs szintén kockázatos jószág: a divatossá vált városrészben vásárolt lakás épp olyan jó befektetés lehet, mint egy ismeretlen művész alkotása, ha netán ő is divatba jön egyszer... Ajánlat: keresse fel pénzügyi tanácsadóját, brókerét!