közvetlen demokrácia – A demokrácia két legfőbb formája a közvetlen és a képviseleti demokrácia. A közvetlen demokrácia lényege, hogy az állam­pol­gá­rok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldön­té­sé­ben. Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A tör­té­ne­lem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők. A közvetlen demokrácia – az elmélet szerint – bizonyos előfeltételek nélkül nem működőképes: kis létszámú népesség, a polgárok többsége aktívan po­li­tizál, és a népi gyűléseken csak egyszerű kérdések merülnek fel. A modern állami demokrácia alapvetően közvetett, de fellelhetőek benne a közvetlen de­mokrácia egyes intézményei is, melyek számos esetben lehetőséget biz­to­sí­ta­nak a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására. Ilyen jog­in­téz­mé­nyek az országos, ill. helyi népszavazás, népi kezdeményezés; a helyi ön­kor­mány­zatokról szóló törvény szerint a képviselőtestület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, ame­lyek a lakosság, az állampolgári szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fon­tosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.