ózon, ózonpajzs, ózonlyuk, bőrrák, napozás – Az ózon (O₃) oxigénből (O₂) keletkezik, ultraibolya sugarak hatására. Nagyobb hullámhosszú fény­su­garak hatására elbomlik. Az ózonpajzs a sztratoszféra legkülsőbb, 25–100 km magasságában lévő burka, mely az utóbbi években elvékonyodott. Az ózon­réteg keletkezésének és lebomlásának természetes egyensúlya nagy való­színűséggel a freongáznak, de bizonyos bozótirtó vegyszereknek is be­tud­ha­tóan bomlott meg. Ahol az elvékonyodás mértéke elérte az 50%-ot, ott ún. ózonlyukak keletkeztek. Ennek következtében a napfény káros, 220–320 nm hullámhosszú UV-sugarai akadálytalanul áthatolnak az ózonpajzson, és a sejtek osztódásáért felelős fehérjemolekulákat megbombázva, azok da­ga­na­tos elváltozását idézik elő. Ez az oka a bőrrák, elsősorban a melanoma ma­lig­num világméretű megszaporodásának (daganatos betegségek). A természetes védekezés része a fokozatos napozás. Hatására a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító UV-sugarak elől. A napozás korlátozása, különösen délben és vízparton szin­tén véd a ráktól. Bizonyos napvédő krémek elnyelik a káros UV-sugarakat. A környezetvédelem (kevés) sikeres akciójának egyike a freon-tartalmú haj­tó­gázok globális betiltása. Minden remény megvan arra, hogy néhány évtizeden belül helyreáll a természetes egyensúly.