egyezményes filozófia – Kapcsok a világháló felé és szakirodalom Mester Béla, Szontagh Gusztáv és a magyar filozófia fogalmai Perecz László, A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása Laczkó Sándor, A magyar filozófiai műnyelv kialakulása. Apáczaitól a 19–20. század fordulójáig Hetényi János »Az egyezményes rendszerről«, Athenaeum, 1841, 305–327. »Az ész s philosophia új védelme az ó és újkori kétkedés ostromai ellen«, Tudománytár, 1843, 28–49. »Gr. Széchenyi István mint nemzeti nagynevű bölcselőnk jellemzése«, Akadémiai Értesítő, 1850. A magyar Parthenon előcsarnokai, Pest, 1853. Szalai István Tapasztalati lélektan, Pest, 1858. (A korábbi, rövidebb változat címe: Egy kő az egyezményes philosophia templomához, 1856.) Szontagh Gusztáv Propylaeumok a magyar philosophiához, Buda: Magyar Királyi Egyetem, 1839.
Részlete modern kiadásban (az eredeti 173–245. oldalai): Pro Philosophia füzetek, 1999, 2. Propylaeumok a társasági philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira, Buda, 1843. A magyar egyezményes philosophia ügye, rendszere, módszere és eredményei, Pest, 1855. Modern kiadása: Várhegyi Miklós (vál., szerk.) és Kőszegi Lajos (társszerk.), Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából, Veszprém: Comitatus, 1994, 101–131. Válogatott szakirodalom Kőrösy György, Önállóságra törekvés a magyar philosophiában. 1837–1857. Hetényi és Szontagh, Kolozsvár, 1886. Magda Sándor, A magyar egyezményes Philosophia, Ungvár: Székely és Illés, 1914. Mészáros András, A filozófia Magyarországon. A kezdetektől a 19. század végéig, Pozsony: Kalligram, 2000. Vajda György Mihály, Az egyezményesek. Fejezet a magyar filozófia történetéből, Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem, 1937. |
Utolsó frissítés: 2005. augusztus 15. © 2005 MTA |
|
Bezárás |