 |
||
egzisztencializmus – Kapcsok a világháló felé és szakirodalom Az osztrák Karl Jaspers Alapítvány honlapja A spanyol José Ortega y Gasset Alapítvány honlapja A salamancai Unamuno Emlékház honlapja A fuerteventurai Unamuno Emlékház honlapja Martin Heidegger, Sein und Zeit, Jahrbuch für Philosophie und Phänomenologische Forschung, VIII. kötet, Halle, 1927. Magyar fordítás: Heidegger, Lét és idő, ford. Vajda Mihály, Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos András, Orosz István, Budapest. Martin Heidegger, Vom Wesen des Grundes, Halle: Niemeyer, 1929. Martin Heidegger, Kant und das Problem der Metaphysik, Bonn: Cohen, 1929. Martin Heidegger, Was ist Metaphysik?, Bonn: Cohen, 1930. Magyar fordítás: Heidegger, Mi a metafizika?, ford. Zoltán József, Budapest, 1945.; Heidegger, »Mi a metafizika?«, ford. Vajda Mihály, a szerző Útjelzők c. kötetében, Budapest: Osiris, 2003. Martin Heidegger, Die Selbstbehauptung der deutschen Universität, Breslau: Korn, 1933. Martin Heidegger, »Platons Lehre von der Wahrheit«, a Jahrbuch für die geistige Überlieferung c. kiadvány II. kötetében, 1942., 96–124. o. Magyar fordítás: Heidegger, »Platón az igazságról«, ford. Kocziszky Éva, a szerző »Költőien lakozik az ember...« c. kötetében, Budapest–Szeged: T-Twins–Pompeji, 1994. Martin Heidegger, Vom Wesen der Wahrheit, Frankfurt/M.: Klostermann, 1943. Martin Heidegger, Erläuterungen zur Hölderlins Dichtung, Frankfurt/M.: Klostermann, 1944. Martin Heidegger, Die Grundprobleme der Phänomenologie. Vorlesungen 1923–1944. Martin Heidegger, A filozófia alapproblémái, ford. Demkó Sándor, Budapest: Osiris–Gond–Cura, 2001. Martin Heidegger, Platons Lehre von der Wahrheit. Mit einem Brief über den Humanismus, Bern: Francke, 1947. Magyar fordítás: Heidegger, »Levél a humanizmusról«, ford. Bacsó Béla, a szerző Útjelzők c. kötetében, Budapest: Osiris, 2003. Martin Heidegger, Holzwege, Frankfurt/M.: Klostermann, 1950. Martin Heidegger, Der Feldweg, Frankfurt/M.: Klostermann, 1953. Martin Heidegger, Einführung in die Metaphysik, Tübingen: Niemeyer, 1953. Martin Heidegger, Was heisst Denken?, Tübingen: Niemeyer, 1954. Martin Heidegger, Vorträge und Aufsätze, Pfullingen: Neske, 1954. Martin Heidegger , Was ist das – die Philosophie?, Pfullingen: Neske, 1956. Martin Heidegger, Zur Seinsfrage, Frankfurt/M.: Klostermann, 1956. Martin Heidegger, Der Satz vom Grund, Pfullingen: Neske, 1957. Martin Heidegger, Identität und Differenz, Pfullingen: Neske, 1957. Martin Heidegger, Hebel der Hausfreund, Pfullingen: Neske, 1957. Martin Heidegger, Gelassenheit, Pfullingen: Neske, 1959. Martin Heidegger, Unterwegs zur Sprache, Pfullingen: Neske, 1959. Martin Heidegger, Nietzsche, Pfullingen: Neske, 1961. Martin Heidegger, Die Frage nach dem Ding, Tübingen: Niemeyer, 1962. Martin Heidegger, Kants These über das Sein, Frankfurt/M., 1962. Martin Heidegger, Wegmarken, Frankfurt/M.: Klostermann, 1967. Martin Heidegger, Zur Sache des Denkens, Tübingen: Niemeyer, 1969. Martin Heidegger, Schellings Abhandlung über das Wesen der menschlichen Freiheit, Tübingen: Niemeyer, 1971. Martin Heidegger, Die Selbstbehauptung der deutschen Universität. Das Rektorat 1933/34, Frankfurt/M.: Klostermann, 1983. Magyar fordítás: Heidegger, Az idő fogalma. A német egyetem önmegnyilatkozása. A rektorátus 1933/34, ford. Fehér M. István, Budapest: Kossuth, 1992. Martin Heidegger, »Fenomenológiai Aristoteles-interpretációk«, ford. Fehér M. István, Existentia, VI–VII, 1996–1997. Karl Jaspers, Allgemeine Psychpathologie, 1913. Karl Jaspers, Psychologie der Weltanschauungen, 1919. Karl Jaspers, Max Weber, 1921. Karl Jaspers, Strindberg und Van Gogh, 1922. Karl Jaspers, Die Idee der Universität, 1923. Karl Jaspers, Die geistige Situation der Zeit, 1931. Karl Jaspers, Philosophie, 1–3. kötet, 1932. Karl Jaspers, Vernunft und Existenz, 1935. Karl Jaspers, Nietzsche. Einführung in das Verständnis seines Philosophierens, 1936. Karl Jaspers, Descartes und die Philosophie, 1937. Karl Jaspers, Existenzphilosophie, 1938. Karl Jaspers, Allgemeine Psychopathologie, 4., teljesen átdolgozott kiadás, 1946. Karl Jaspers, Die Schuldfrage, 1946. Karl Jaspers, Nietzsche und das Christentum, 1946. Karl Jaspers, Vom europäischen Geist, 1946. Karl Jaspers, Von der Wahrheit. Philosophische Logik, I. kötet, 1947. Karl Jaspers, Unsere Zukunft und Goethe, 1947. Karl Jaspers, Der philosophische Glaube, 1948. Magyar fordítás: Jaspers, »A filozófia a jövőben«, részletek A filozófiai hit c. műből, ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Pompeji, 1995/1. Karl Jaspers, Vom Urspung und Ziel der Geschichte, 1949. Karl Jaspers, Philosophie und Wissenschaft, 1949. Karl Jaspers, Einführung in die Philosophie, 1950. Magyar fordítás: Jaspers, Bevezetés a filozófiába, ford. Szathmáry Lajos, Budapest: Európa, 1989. Karl Jaspers, Rechenschaft und Ausblick, Reden und Aufsätze, 1951. Karl Jaspers, Lionardo als Philosoph, 1953. Karl Jaspers, Die Frage der Entmythologisierung, 1954. (R. Bultmann-nal közösen.) Karl Jaspers, Schelling. Grösse und Verhängnis, 1955. Karl Jaspers, Filozófiai önéletrajz, ford. Bendl Júlia, Budapest: Osiris, 1998. Jean-Paul Sartre, L'imagination, Nouvelle Encycl. Phil., PUF, 1936. Jean-Paul Sartre, »La transcendance de l'Ego«, Recherches Philosophiques, 1936–1937. Jean-Paul Sartre, Esquisse d'une théorie des émotions, Hermann, 1939. Magyar fordítás: Sartre, »Egy emóció-elmélet vázlata«, a szerző Módszer, történelem, egyén c. kötetében, Budapest: Gondolat, 1976. Jean-Paul Sartre, L'imaginaire, Paris: Gallimard, 1940. Magyar fordítás: Sartre, »L'imaginaire«, részletek a Köpeczi Béla által szerkesztett Az egzisztencializmus c. kötetben, Budapest: Gondolat, 1972. Jean-Paul Sartre, L'être et le néant, Paris: Gallimard, 1943. Magyar fordítás: Sartre, »A lét és a semmi«, részletek a Tordai Zádor által szerkesztett Egzisztencia és valóság c. kötetben, Budapest: Akadémiai, 1967. Jean-Paul Sartre, L'Existentialisme et un humanisme, Nagel, 1946. Jean-Paul Sartre, Egzisztencializmus, Budapest: Stúdió, 1947. Jean-Paul Sartre, Descartes, Introduction par. J.-P. Sartre, Trois Collines, 1946. Jean-Paul Sartre, Descartes. A szabadságról, Officin Könyvtár, 1947. Jean-Paul Sartre, »Matérialisme et revolution«, Les Temps Modernes, 1946/9, 1537–1563. o. és 1946/10, 1–32. o. Jean-Paul Sartre, Reflexions sur la question juive, Morihien, 1946. Magyar fordítás: Sartre, Vádirat az antiszemitizmus ellen, Káldor, 1947. Jean-Paul Sartre, »Qu'est-ce que la littérature?«, Les Temps Modernes, 1947, 17–22. o. Magyar fordítás: Sartre, Mi az irodalom?, Budapest: Gondolat, 1969. Jean-Paul Sartre, »Les communistes et la paix«, Les Temps Modernes, 1952/81, 1–50. o. Jean-Paul, Sartre, Saint Genet, comédien et martyr, Paris: Gallimard, 1952. Jean-Paul Sartre, Critique de la raison dialectique, Paris: Gallimard, 1960. Jean-Paul Sartre, L'Idiot de la famille . Gustave Flaubert de 1821–1857, I–III. kötet, Paris: Gallimard, 1971–1972. Jean-Paul Sartre, »A módszer kérdései«, a szerző Módszer, történelem, egyén c. kötetében, Budapest: Gondolat, 1976. Regények, novellák: Jean-Paul Sartre, La nausée, Paris: Gallimard, 1938. Magyar fordítás: Sartre, Az undor, ford. Réz Pál, Budapest: Magvető, 1968.; Sartre, Az Undor. Regények és elbeszélések, ford. Justus Pál, Réz Pál, Budapest: Európa, 2001. Jean-Paul Sartre, Le mur, Paris: Gallimard, 1939. Magyar fordítás: Sartre, Egy vezér gyermekkora. A fal, Budapest: Európa, 1958. Jean-Paul Sartre, Les chemins de la liberté, I–III. kötet, Paris: Gallimard, 1945–1949. (L'Âge de raison; Le sursis; La mort dans l'âme) Jean-Paul Sartre, Férfikor, Káldor, 1948. Jean-Paul Sarte, Les mots, Paris: Gallimard, 1964. Magyar fordítás: Sartre, A szavak, ford. Justus Pál, Budapest: Európa, 1964. Színművek: Jean-Paul Sartre, Les Mouches, Paris: Gallimard, 1943. Jean-Paul Sartre, Huis clos, Paris: Gallimard, 1945. Jean-Paul Sartre, Morts sans sépulture, Paris: Gallimard, 1947. Jean-Paul Sartre, La putain respectueuse, Paris: Gallimard, 1947. Jean-Paul Sartre, Les mains sales, Paris: Gallimard, 1948. Jean-Paul Sartre, Le Diable et le bon Dieu, Paris: Gallimard, 1951. Jean-Paul Sartre, Nekrassov, Paris: Gallimard, 1956. Jean-Paul Sartre, Les séquestrés d'Altona, Paris: Gallimard, 1960. Jean-Paul Sartre, Drámák, I–II. kötet, Budapest: Európa, 1975. (Valamennyi fenti dráma a Les mains sales kivételével.) Gabriel Marcel, Journal métaphysique, Paris: Gallimard, 1927. Gabriel Marcel, Être et Avoir, Paris: Aubier, 1935. Gabriel Marcel, Du Refus a l'Invocation, Paris: Gallimard, 1940. Gabriel Marcel, Homo viator, Paris: Aubier, 1945. Gabriel Marcel, La Métaphysique de Royce, Paris: Aubier, 1945. Gabriel Marcel: Position et Approches concrètes du Mystère ontologique, Paris: Librairie Jean Vrin, 1949. Gabriel Marcel, Le Mystère de l'Être, Paris: Aubier, 1951. Gabriel Marcel, Les Hommes contre L'humain, Paris: La Colombe, 1951. Gabriel Marcel, Le Déclin de la Sagesse, Paris: Plon, 1954. Gabriel Marcel, L'Homme problématique, Paris: Aubier, 1955. Gabriel Marcel, Présence et Immortalité, Paris: Flammarion, 1959. Gabriel Marcel, Fragments philosophiques 1909–1914, Louvain–Paris: Nauwelaerts, 1961. Gabriel Marcel, La Dignité humaine, Paris: Aubier, 1964. Gabriel Marcel, Paix sur la Terre, Paris: Aubier, 1965. Gabriel Marcel, Pour une Sagesse tragique et son Au-dela, Paris: Plon, 1968. Gabriel Marcel, Coleridge et Schelling, Paris: Aubier, 1971. Gabriel Marcel, En chemin, vers quel éveil, Paris: Gallimard, 1971. Színművek: Gabriel Marcel, Le Seuil invisible, Paris: Grasset, 1914. Gabriel Marcel, Le Coeur des Autres, Paris: Grasset, 1921. Gabriel Marcel, L'iconoclaste, Paris: Stock, 1923. Gabriel Marcel, Le Quator en fa dièse, Paris: Plon, 1925. Gabriel Marcel, Un Homme de Dieu, Paris: Grasset, 1925. Gabriel Marcel, Trois pièces, Paris: Plon, 1931. Gabriel Marcel, Le Monde cassé, Paris: Descléede Brouwer, 1933. Gabriel Marcel, Le Chemin de Crète, Paris: Grasset, 1936. Gabriel Marcel, Le Dard, Paris: Plon, 1936. Gabriel Marcel, Le Fanal, Paris: Stock, 1936. Gabriel Marcel, La Soif, Paris: Desclée de Brouwer, 1938. Gabriel Marcel, L'Horizon, Aux Étudiants de France, 1945. Gabriel Marcel, Théatre comique, Paris: Albin Michel, 1947. Gabriel Marcel, Vers un autre Royaume, Paris: Plon, 1949. Gabriel Marcel, La Fin de Temps, Paris: Réalités, 1950. Gabriel Marcel, Rome n'est plus dans Rome, Paris: La Table Ronde, 1951. Gabriel Marcel, Croissez et multipliez, Paris: Plon, 1955. Gabriel Marcel, Mon temps n'est plus le votre, Paris: Plon, 1955. Gabriel Marcel, La Dimension Florestan, Paris: Plon, 1958. José Ortega y Gasset, Obras Completas, 1–12. kötet, Madrid: Revista de Occidente, 1983. José Ortega y Gasset, Don Quijote nyomában, Budapest: Atlantisz, 1943. José Ortega y Gasset, Elmélkedések a Don Quijotéról, ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Scholz László, Budapest: Nagyvilág, 2002. José Ortega y Gasset, Korunk feladata, Gondolatok a regényről. Az »emberi« kiesése a művészetből, ford. Puskás Lajos, Budapest, 1944. José Ortega y Gasset, A művészet dehumanizációja, ford. Puskás Lajos, Budapest: ABC, 1944. José Ortega y Gasset, Goya, ford. Székács Vera, Budapest: Helikon, 1983. José Ortega y Gasset, Elmélkedés a vadászatról, ford. Csejtei Dezső, Budapest: Európa, 2000. José Ortega y Gasset, Korunk feladata, ford. Csejtei Dezső, Juhász Anikó, Scholz László, Budapest: Nagyvilág, 2003. José Ortega y Gasset, A szerelemről, Budapest, 1942. José Ortega y Gasset, A szerelemről, ford. Gilicze Gábor, Budapest: Akadémiai, 1991. José Ortega y Gasset, Két történelmi esszé. Gerinctelen Spanyolország. A történelem mint rendszer, ford. Farkas Géza, Budapest: Európa, 1983. José Ortega y Gasset, A tömegek lázadása, Budapest, 1938. José Ortega y Gasset, A tömegek lázadása, ford. Scholz László, Budapest: Nagyvilág, 2003. José Ortega y Gasset, Hajótöröttek könyve, ford. Csejtei Dezső és Scholz László, Budapest: Nagyvilág, 2000. Miguel de Unamuno, Obras Completas, Madrid: Editorial Escelicer, 1966–1971. Miguel de Unamuno, A tragikus életérzés, ford. Farkas Géza, Budapest: Európa, 1989. Miguel de Unamuno, »Montarco doktor bolondsága«, ford. Csejtei Dezső, Új Írás, 1986/december Miguel de Unamno, »A rejtélyes szakadék«, ford. Talabér György, Új Symposion, 1980/208. Miguel de Unamuno, A kereszténység agóniája, ford. Scholz László, Budapest: Kossuth, 1997. Miguel de Unamuno, Don Quijote és Sancho Panza élete, ford. Csejtei Dezső és Juhász Anikó, Budapest: Európa, 1998. Miguel de Unamuno, Öt kisregény, ford. Scholz László, Budapest: Nagyvilág, 1999. Nyikolaj Bergyajev: Szubjektyivizm i ingyividualizm v obcsesztvennoj filoszofiji, Szentpétervár, 1901. Nyikolaj Bergyajev, Dusa Rossziji, Moszkva, 1911. Nyikolaj Bergyajev, Szmiszl tvorcsesztva, Moszkva, 1915. Nikolai Berdjajew, Der Sinn des Schaffens, Tübingen, 1927. Nicolas Berdyaev, The Meaning of the Creative Act, London, 1955. Nyikolaj Bergyajev, Szmiszl isztoriji, Berlin, 1923. Nicolai Berdjajew, Der Sinn der Geschichte, Darmstadt, 1925. Nicolas Berdyaev, The Meaning of History, London, 1936. Nicolas Berdiaeff, Le sens de l'histoire, Paris, 1948. Nyikolaj Bergyajev, A történelem értelme, Budapest: Aula, 1994. Nyikolaj Bergyajev, Miroszozercanyije Dosztojevszkovo, Prága, 1923. Nikolai Berdjajew, Die Weltanschauung Dostojevskijs: München, 1925. Nicolas Berdyaev, Dostoyevsky, New York, 1934. Nicolas Berdiaeff, L'esprit de Dostoievievski, Paris, 1946. Nyikolaj Bergyajev, Dosztojevszkij világszemlélete, ford. Baán István, Budapest: Európa, 1993. Nyikolaj Bergyajev, Russzkaja religioznaja igyeja, Berlin, 1924. Nikolai Berdjajew, Die russische religöse Idee, Darmstadt, 1924. Nicolas Berdiaeff, L'idée religieuse russe, Paris, 1927. Nyikolaj Bergyajev, Novoje szrednyevekovje, Berlin, 1924. Nikolai Berdjajew, Das neue Mittelalter, Darmstadt, 1927. Nicolas Berdiaeff, Un nouveau moyen age, Paris, 1927. Nicolas Berdyaev, The End of Our Time, New York, 1933. Nyikolaj Bergyajev, Filoszofija szobodnovo duha, Paris, 1927. Nikolai Berdjajew, Die Philosophie des freien Geistes, Tübingen, 1930. Nicolas Berdiaeff, Esprit et liberté, Paris, 1933. Nicolas Berdyaev, Freedom and the Spirit, New York, 1935. Nyikolaj Bergyajev, O naznacsenyiji cseloveka: opit paradokszalnoj etyiki, Paris, 1931. Nicolas Berdiaeff, De la destination de l'homme: essai d'éthique paradoxale, Paris, 1934. Nikolai Berdjajew, Von der Bestimmung des Menschen, Bern, 1935. Nicolas Berdyaev, The Destiny of Man, London, 1937. Nyikolaj Bergyajev, Cselovek i masina, Paris, 1933. Nikolai Berdjajew, Der Mensch und die Technik, Zürich, 1971. Nicolas Berdiaeff, L'homme et la machine, Paris, 1933. Nicolas Berdyaev, Man and the Machine, New York, 1933. Nyikolaj Bergyajev, Szugyba cseloveka v szovremennom mire, Paris, 1934. Nikolaj Berdjajew, Das Schicksal des Menschen in unserer Zeit, Luzern, 1935. Nicolas Berdiaeff, Destin de l'homme dans le monde actual, Paris, 1936. Nicolas Berdyaev, The Fate of Manin the Modern World, Milwaukee, 1935. Nyikolaj Bergyajev, Ja i mir objektov, Paris, 1934. Nicolas Berdiaeff, Cinq méditations sur l'existence, Paris, 1936. Nicolas Berdyaev, Solitude and Society, London, 1938. Nyikolaj Bergyajev, Duh i realnoszty, Paris, 1937. Nicolas Berdiaeff, Esprit at réalité, Paris, 1946. Nicolas Berdyaev, Spirit and Reality, London, 1939. Nyikolaj Bergyajev, O rabsztve i szvobogye cseloveka, Paris, 1939. Nyikolaj Bergyajev, Az ember rabságáról és szabadságáról, ford. Patkós Éva, Budapest: Európa, 1997. Nicolas Berdiaeff, De l'esclavage et la liberté de l'homme, Paris, 1946. Nicolas Berdyaev, Slavery and Freedom, London, 1943. Nyikolaj Bergyajev, Russzkaja igyeja, Paris, 1946. Nicolas Berdyaev, The Russian Idea, London, 1947. Nyikolaj Bergyajev, Szamopoznanyije, Paris, 1949. Nyikolaj Bergyajev, Önmegismerés, ford. Gasparics Gyula, Kovács Erzsébet, Budapest: Európa, 2002. Nicolas Berdyaev, Dream and Reality, London, 1950. Lev Sesztov, Dosztojevszkij i Nietzsche. Filoszofija tragégyiji, Szentpétervár, 1903. Magyar fordítás: Sesztov, Dosztojevszkij és Nietzsche, Budapest: Európa. Lev Sesztov, Kierkegaard i ekszisztencialnaja filoszofija, Paris, 1939. Lev Sesztov, Apofeoz bezpocsvennosztyi. Opity adogmaticseszkovo miszlényija, Paris: YMCA Press, 1971. Magyar fordítása: Sesztov, Az alaptalan apoteózisa, ford. Haffner Rita, Pécs: Jelenkor, 1997. |
Utolsó frissítés: 2004. március 10. © 2004 MTA |
|
| Bezárás | ||