Mersenne-prímek megosztott erőforrásokkal – A korábban csak a matematikusokat izgató, kizárólag eggyel és önmagukkal osztható prímszá­mok az elmúlt években roppant fontossá váltak a titkosítás, a kriptográfia számára. Egy francia szerzetes, Marin Mersenne már háromszáz évvel ezelőtt felfigyelt ezekre a ritka, 2^p-1 alakú prímekre. Mivel előfordulásuk nem mutat szabályosságot, a mind nagyobb számokat csak próbálkozással lehet megta­lálni. 1996-ban elindult egy program, amely azon a felismerésen alapult, hogy sok ezer asztali számítógép közös munkája eredményesebb lehet, mint bár­mely szupercomputer. A Nagy internetes Mersenne-prím keresés (Great Internet Mersenne Prime Search, GIMPS) nevű vállal­kozás keretében ma már több mint 240 ezer PC-n fut az a kliensprogram, amelynek segítségével bárki részt vehet a kutatásban. A projekt akkor ér véget, amikor valaki megtalálja az első legalább 10.000.000 számjegyből álló Mersenne-prímet. Az eddigi legnagyobb, a sorban a negyvenegyedik ilyen számot idén találták meg: 2^24.036.583-1. 7.235.733 számjegyből áll, majdnem egymillióval többől, mint az őt megelőző (ugyancsak a GIMPS révén ismertté vált) Mersenne-prím. A felfedezés az amerikai Josh Findley nevéhez fűződik, de a programban már 75 ezer ön­kéntes: diák, kutató, egyetem és cég dolgozik. Közös munkájukat csupán egyetlen számítógépen dolgozva mintegy 25 ezer év alatt lehetne elvégezni. A megosztott erőforrások elvén ma már több, világméretű kutatás is folyik, amelyek a rák gyógyszerén, a Földön kívüli idegen értelem nyomainak kere­sésén vagy éppen titkos kódok feltörésén dolgoznak.