terrorizmus – A szó hétköznapi értelmezésében és használatában közmegegyezés van, ám hivatalos, ill. általánosan elfogadott tudományos meghatározása nincs. A ma leginkább elterjedt nézet szerint a terrorizmus egyének vagy csoportok politikai indíttatású erőszaktétele valamely állam működésének megzavarása, megbénítása, ill. a fennálló hatalmi viszonyok megváltoztatása céljából. Egyes terrorista csoportok (Al-Kaida) egyenesen a világ hatalmi viszonyainak megváltoztatását akarják. A terrorizmus lényegi ismertetőjegye az a félelmet és rettegést keltő hatás, amelyet az ismétlődő és a tömegkommunikáció által nagy nyilvánosságot kapó erőszakos cselek­mények (robbantások, emberek válogatás nélküli megölése, emberrablások, repülőgép-eltérítések, szabotázsakciók, stb.) keltenek az adott ország, de akár az egész világ közvéleményében is. – A múlt század 70-es/80-as éveinek nagy európai terrorhullámaiért elsősorban a német Vörös Hadsereg Frakció, a francia Action Direct, az olasz Vörös Brigádok, valamint a baszk ETA és az ír IRA tehető felelőssé. Napjainkban főként az arab(palesztin)–izraeli szem­ben­állás és az ezzel összefüggő világpolitikai viszonyok talaján kialakult terrorizmus szedi a legtöbb áldozatot. Különböző terrorszervezetek (Hamas, Iszlám Dzsihad, Al-Aksza Mártírjai, Hizbollah) merényletek, köztük öngyilkos merényletek százait követték el az immár negyedik éve tartó Al-Aksza-intifada alatt.