intifada – Az izraeli megszállás elleni palesztin népfelkelés. Az ún. első intifada 1987 decemberében kezdődött, miután egy izraeli katonai teherautó a Gáza-övezetben – valószínűleg véletlenül – palesztinok közé hajtva négy embert halálra gázolt. A zavargások 6 éven át tartottak a Gáza-övezetben és Ciszjordániában. A felkelés, ill. ellenállás sajátos formájaként palesztin fiatalok rendszeresen kövekkel dobálták az izraeli katonákat, de sor került sztrájkokra és tüntetésekre is. Az izraeli katonák válaszul fegyvert is használtak és több száz embert bebörtönöztek. A válaszlépések közé tartozott a gazdasági szankciók életbe léptetése is, valamint további telepek létesítése a megszállt területeken. Az összetűzéseknek 2000 palesztin és 200 izraeli esett áldozatul. Az első intifadának az 1993-as oslói béke-megállapodás vetett véget. A második intifada, amelyik még jelenleg is tart, 2000. szeptember 29-én kezdődött. Ennek kiváltó oka az volt, hogy Ariel Sharon, akkori ellenzéki Likud-pártvezető megjelent Jeruzsálemben a Templomhegyen és miután ott található az Al-Aksza Nagymecset, a palesztinok provokációnak vették a látogatást. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy mindez csak ürügy volt egy már korábban tervbe vett felkelésre. Az előző intifadához képest jelentős változás, hogy az izraeli katonasággal történő nyílt összecsapás helyett a palesztinok kis fegyveres csoportok, ill. egyéni öngyilkos merénylők bevetésével veszik fel a harcot.