amerikanizál(ód)ás – A fogalom jelentése az elmúlt 100–125 év során ismételt változásokon ment át. (1) A XIX. század végén a szó az amerikai társadalomba való betagozást jelentette. Az Egyesült Államokba irányuló »nagy« kivándorlás hozott először hatalmas nem-protestáns (elsősorban katolikus, zsidó, mohamedán, buddhista, sintoista) tömegeket az addig főként fehér, angolszász, protestáns amerikai társadalomba. Az 1880 és 1914 között beáramló mintegy 35 millió embert az amerikai kormányzat igyekezett amerikanizálni: az állampolgárság megadása fejében megkívánták a minimális angol nyelvtudást, az amerikai történelem és szokások alapszintű ismeretét, és segítették ezek tömeges elsajátítását. (2) Az amerikanizálás a II. világháború után az amerikai hadsereg által felszabadított európai és ázsiai térségek demokratizálását, az angol nyelv elterjesztését, az amerikai értékek meghonosítását, az amerikai tőke behatolását jelentette. (3) A hideg­háború idején az Egyesült Államok elsősorban Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában igyekezett befolyását – szovjetellenes éllel – megnövelni, Amerika-barát hatalomátvételt segített elő és behatolt a gazdasági és a politikai életbe (pl. Irán, Chile, Panama, Vietnam, Kongó). A Szovjetunió bukása, s különösen a New York-i terrortámadás óta a fogalom különösen agresszív, imperiális színezetet kapott, s az amerikai világhatalommal még az amerikai értékek számos tisztelőjét is szembefordította. (4) A világméretű amerikanizációt ma sokan a globalizációval azonosítják.