restrikciós enzimek – vagy restrikciós endonukleázok: Kizárólag baktériumokban és kékalgákban előforduló különleges enzimek. Felfedezésük (W. Arber, H. Smith és D. Nathans, Nobel-díj 1978) tette lehetővé a géntechnológia megszületését. Biológiai szerepük a sejtidegen DNS (például a baktériumot megtámadó bakteriofág DNS-e) felismerése és megsemmisítése. A géntechnológia a restrikciós enzimeknek azt a tulajdonságát használja fel, hogy a DNS nukleotidsorrendjének bizonyos elemeit (4-8 bázispár hosszúságú, többnyire szimmetrikus szakaszokat) nagy pontossággal felismerik, és ezeknél a szakaszoknál hasítják a DNS mindkét láncát. Az egyes restrikciós enzimek felismerő (és hasító) specifitása egymástól különböző, ezért a többszáz ismert (és kereskedelmi forgalomban kapható) ilyen enzim mintegy szerszámkészletként használható a molekuláris biológus-géntechnológus kutatók kezében, amellyel szinte tetszés szerint alakíthatják (azaz, a film-, vagy magnetofonszalaghoz hasonlóan vághatják-ragaszthatják) laboratóriumi körülmények között az öröklési anyagot, a DNS-t.