Címdokumentumok térképe |
||
Hold – a Föld
egyetlen természetes kísérőjének (holdjának) a neve. Mint a Naprendszer majdnem
minden holdja, a Hold is kötötten kering (földkörüli keringési és saját
tengelye körüli forgási ideje azonos), azaz mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Átmérője 3474 km,
tömege a Föld tömegének 81-ed része. Sűrűsége 3,34 g/cm3. Anyaga
szilikát, az illó anyagok hiányoznak belőle. Vasmagja mintegy 500 km átmérőjű. Felszíne kettős természetű: a világos
színű, kráterekkel telítettségig teleszórt felföldek mellett az innenső oldal tele van fiatalabb, sötét bazalttal elöntött,
óriási becsapódásos medencékkel (»mare«), amelyek alatt nagy, pozitív gravitációs anomáliákat
találtak (»mascon«). Alakjának középpontja 1,6 km-el eltér a gravitációs középponttól úgy, hogy a gravitációs
centrum a Földhöz közelebb van. A Hold annak az ős-Föld körül létrejött gyűrűnek az anyagából állt össze, ami egy
Mars-méretű testtel történt ütközés következtében került Föld körüli pályára. A Hold mozgása a Föld körül a
tengereken komoly árapály-hullámot kelt. Megvilágított félgömbjének különböző részét látjuk, ahogy körbekerüli a
Földet (holdfázisok). Látszó átmérője 30 ívperc, csaknem azonos a Napéval. Így ha a Hold a Föld körüli keringése
során a Föld és a Nap közé kerül, korongja éppen eltakarhatja a Nap korongját, vagyis teljes napfogyatkozást hozhat létre. A Hold volt az első idegen égitest, amelyet űrszondák (1959), illetve emberek (1969) felkerestek. |
Összeállította: Illés Erzsébet Utolsó frissítés: 2004. április 16. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |