Címdokumentumok térképe |
||
holdak – A
Naprendszert alkotó égitestek közül azokat nevezzük holdaknak, amelyek a bolygókkal ellentétben nem közvetlenül a
Nap körül mozognak Kepler-pályán, hanem egy-egy bolygó körül keringenek. A holdak általában bolygójuk egyenlítő-síkjában körpályán, kötötten keringenek, vagyis mindig ugyanazon oldalukat fordítják bolygójuk felé. Némelyek
közülük nagyobbak, mint egyes nagybolygók. Az ismert holdak száma a megfigyelési technika javulásával 1995-től
2003-ig 65-ről 90-re nőtt. (A holdakra méretben alsó határt nem szoktak megadni, így tulajdonképpen
a bolygógyűrűket alkotó kis testek is holdaknak
tekinthetők!) A holdak között vannak szilikát összetételű
testek (pl. a Föld Holdja vagy az Io), és nagy illóanyag-tartalmúak, mint
amilyenek általában az óriásbolygók holdjai (jég-holdak).
Holdrendszerekben a holdak pályamozgásában rezonáns helyzet alakulhat ki, ami a nagytömegű központi égitestek
miatt jelentős árapályfűtéssel járhat. Így viszonylag kisméretű holdak is gömbalakot vehetnek fel (kb. 2000 km helyett
már 400 km), továbbá sok kisméretű holdon is geológiai aktivitás (vulkanizmus, tektonizmus) jelei mutatkozhatnak. A
Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égitestje nem bolygó, hanem a Jupiter egyik holdja, az Io. Léteznek
kettős kisbolygók is, amelyeknél a kisebbik égitest a nagyobbik
holdjának tekinthető. |
Összeállította: Illés Erzsébet Utolsó frissítés: 2004. április 16. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |