Descartes – René Descartes (1596-1650) francia matematikus, természettudós és filozófus. Descartes a koraújkori mechanisztikus természetleírás szellemében az anyagi létezőket – köztük az emberi testet – a kiterjedés és mozgás kvantitatív fogalmaival magyarázza. A tudomány számára matematikai módszert és bizonyosságot követel. Minthogy tapasztalataink (sőt az anyagi világ létezése is) kétellyel illethetők, a valódi tudáshoz szükséges alapot a gondolkodás evidenciájában találja meg (»gondolkodom, tehát vagyok«). Így minden ismeret a tudat közvetlenül hozzáférhető, belső adataiból (ideák) alapozandó meg és építendő fel. E sokat vitatott megközelítés súlyos nehézségekkel terhes: Igazolnunk kell, hogy ideáink megfelelnek az elmétől független (matematikai vagy fizikai) valóságnak. Descartes e feladatnak az Elmélkedések az első filozófiáról című művében Isten és az anyagi világ létének, valamint a velünk született ideák megbízhatóságának bizonyításával igyekszik eleget tenni. Ennek során az elmét, melynek lényege a gondolkodás, az anyagtól független, önálló létezőként tételezi (dualizmus). E két szféra egységes rendszerben történő egyesítése azonban (melynek végső célja egy új etika kidolgozása) már az őt követő karteziánusok szerint is kudarcot vall. Noha metafizikáját, s A filozófia alapelveiben kifejtett fizikáját jogos bírálatok érték, Descartes kérdései máig ható módon befolyásolták a modern filozófia releváns problémáit.