Címdokumentumok térképe |
||
elektronhéj szerkezete (periódusos rendszer) – Az
elemek periódusos rendszere az atomban kötött elektronok héjszerű,
periódikusan ismétlődő szerkezetének a következménye. Több elektront tartalmazó atomoknál is hidrogénszerű
elektronállapotok lehetnek, melyek négy kvantumszámmal jellemezhetők. A kötött elektronok energiái elsősorban a
fő (n = 1, 2,..) és a mellék (l = 0, 1, 2,.., itt szokásos jelölése betűkkel s, p, d,..) kvantumszámoktól függ.
Adott n és l esetén 2(2l+1) állapot lehet: s-nél 2, p-nél 6, d-nél 10. A Pauli-elv szerint egy kvantumállapotban legfeljebb
egy elektron lehet. A rendszám növekedésével az egyes elektronhéjak (1s, 2s, 2p,..) töltődnek fel. Az elemek
vegyértékét és kémiai tulajdonságait a külső elektronhéjakban lévő elektronok száma határozza meg. A periódusos
rendszer nyolc főcsoportjánál az s és a p héjak töltődnek fel, legfeljebb 8 elektront fogadva be. A külső s héjban egy
elektront tartalmazó elemek az alkáli elemek (Li, Na, K,..), két elektront tartalmaz pl. a Ca, majd kezdődik a p héj
feltöltődése (pl. a C, Si, Ge, melyeknél két s és két p elektron van). Ezen elektronok határozzák meg a C rendkívül
változatos kémiai kötéseit, valamint a Si, Ge elemek kristályos állapotában a félvezető elektromos tulajdonságot. A
halogén elemeknél (pl. Cl) egy elektron hiányzik a zárt p héjból, míg a nemesgázoknál (pl. Ne) a p héj telített. A nemesfémeknél (Cu, Ag, Au) a lezárt p, d héjak feletti s héjakban egy elektron van. |
Összeállította: Papp Elemér Utolsó frissítés: 2004. február 21. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |