infravörös sugárzás – Jelentése a vörösön túli. Az elektromágneses sugárzás azon hullámhossztartománya, amely kb. 1 µm–1 mm közé esik. Az emberi szem ezt a sugárzást nem érzékeli, de bőrünk melegérzetként igen. W. Herschel fedezte fel (1800), miután megfigyelte, hogy a prizmával fel­bontott napsugarak spektrumában a vörösön túli láthatatlan tartományban a hőmérőt melegítő sugarak vannak. Mint a látható fény, ezen sugarak is visszaverődnek, megtörnek, polarizálhatók és interferálnak. Földi hőmérsék­leteknél a termikus sugárzás jelentős része, míg a Földet érő napsugárzás energiájának fele esik az infravörös tartományba. Molekulák jellegzetes rezgési és forgási spektruma az infravörös tartományban van, amit infravörös és Raman-spektroszkópiával lehet tanulmányozni az anyag szerkezetének vizsgálata céljából. A földi légkörben a vízgőz és a széndioxid erősen elnyeli a Föld felszíni infravörös kisugárzását. Az ipari tevékenység következtében megnövekedett széndioxid felerősíti ezt az üvegházhatást, és komoly veszélyt jelent az életre. Az infravörös sugárzásnak számtalan technikai alkalmazása van. Felvételek készíthetők (termográfia) tárgyakról (pl. ház, áramkörök), az emberi testről (gyógyászat), információt szolgáltatva a felületi hőmérséklet-eloszlásról; sötétben látás, mozgásérzékelés, riasztók; asztrofizikában infra­vörös teleszkópok. Az infrasugárzók felhasználhatók távvezérlésre (pl. tele­víziókészülékeknél).