Címdokumentumok térképe |
||
atomenergia – az atommagok
belső energiája. Az atommag energiájának egy része atommagátalakulások során felszabadul és hasznosítható.
Az atommag tömege mindig kisebb, mint az összetevőinek tömegéből számított érték; az atommagot alkotó
protonok és neutronok számából és tömegéből számított össztömeg és az atommag tényleges tömege közti különbség
a tömeghiány (tömegdefektus). Ez a tömeg az E=mc2 összefüggés, a
tömeg-energia ekvivalencia szerint energiának felel meg, ez az atommagok kötési energiája. Az egyes
atommagok kötési energiája más és más, az egy alkotórészre (nukleonra) eső kötési energia a középnehéz
elemeknél a legnagyobb, a közepesnél könnyebb, ill. az ezeknél nehezebb elemeknél a kötési energia kisebb
értéket mutat. A kötési energiák különbsége a magátalakulás során felszabadul. Energia szabadul fel tehát, ha
a könnyű elemekből nehezebb elemek épülnek fel, ez a folyamat az atommagfúzió. A fúziós energia
ipari hasznosítását még nem sikerült
megoldani, a fúziós reaktor egyelőre
csak kísérleti célokat szolgál. Az atommaghasadás, a
nehéz atommagok közepesen nehéz atommagokra való hasadása során felszabaduló energiát hasznosítják az
atomreaktorok, az atomerőművek. Az első atomreaktor 1942-ben épült a Manhattan terv keretében Enrico Fermi
vezetésével, létrehozásában döntő szerepe volt Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek. Az atomerőművek
napjainkban a világ villamosenergia termelésének 15–17%-át adják. Az atombomba a maghasadási, a hidrogénbomba a fúziós energiafelszabadítást használja fel. |
Összeállította: Jéki László Utolsó frissítés: 2004. május 31. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |