fúziós reaktor – a könnyű atommagok összeolvadásakor, fúziójakor fel­sza­ba­duló energiát hasznosító berendezés. A Napban és a többi csillagban végbemenő energiatermelő folyamat szabályozott földi megvalósítása belát­ha­tat­lan távlatokra ígér biztos energiaellátást, létrehozása egyben óriási tu­do­mányos-műszaki kihívás is. Megvalósítására jelenleg két, egymástól gyöke­re­sen eltérő megoldás kínálkozik. Az egyiknél mágneses terekkel tartják össze a százmillió fokra felhevített plazma állapotú üzemanyagot, a hidrogén nehéz izotópjait (deutérium, trícium). A legsikeresebb berendezéstípus a tokamak, ebben gyűrű (tórusz) alakú térrészbe zárják a plazmát. Ma a JET (Joint European Torus) a világ legnagyobb és legsikeresebb fúziós kísérleti eszköze, az angliai Culhamban működő tokamakkal valósítottak meg először rövid időre szabályozott fúziót 1991-ben. Világméretű összefogással készítik elő a JET-nél jóval nagyobb ITER (International Tokamak Experimental Reactor) építését. A tokamak kísérletekben magyar kutatók is részt vesznek. A másik megoldásnál lézerekkel nyomják össze és hevítik fel a parányi, lefagyasztott üzemanyagcseppeket, az atommagok összeolvadása és az energia­fel­sza­ba­dulás robbanásszerűen megy végbe. Az USA-ban épülő kísérleti beren­de­zés­ben 192 lézernyalábbal fogják besugározni a deutérium-trícium üzemanyag gömböcskét. A szabályozott termonukleáris fúzió ipari méretű megvalósítása néhány évtizeden belül várható. Ma még nem jósolható meg, hogy melyik műszaki megoldás lesz gazdaságosabb.