mágnesség – az elektromágnesség egyik megjelenése. A 19. században tárták fel, hogy az elektromos és a mágneses jelenségek szoros kapcsolatban állnak, egymástól elválaszthatatlanok. Mozgó elektromos töltések mágneses teret keltenek, a mozgó töltésekre mágneses erők hatnak. Az egymástól függetlenül létező pozitív és negatív elektromos töltéstől eltérően mágneses egypólust még nem találtak, bár az elméleti fizika számol létezésével. Tapasztalataink szerint csak mágneses dipólus, vagyis egymástól elválaszthatatlan északi és déli pólus létezik. Az atomok maguk is parányi mágnesek. Külső mágneses tér hatására az atomok rendezettséget vesznek fel, az anyag mágneses tulajdonságokat mutat. Az anyagok mágnesezhetőségén alapul a modern információtárolás: audio- és videomagnetofon, mágneslemezek (floppy, winchester). Erős mágneses térben alkot részletgazdag képet az emberi szervezetről a mágnesesrezonancia (MR) módszer. Mágneses erőtérben száguld lebegve, súrlódás nélkül, különleges építésű pályáján a jövő gyorsvonata. – Az ókori görögök ismerték a mágneses tulajdonságú magnetit ásványt, Magnészia városról kapta nevét. 1600-ban W. Gilbert, I. Erzsébet angol királynő udvari orvosa ismerte fel, hogy a Föld maga hatalmas mágnes, ezzel vált érthetővé a már évszázadok óta sikeresen használt iránytű működése. A bolygók mágneses tere alakítja ki a magnetoszférát, amely védelmet nyújt a Napból származó részecskeáram, a napszél ellen.