nemzeti kisebbség – nemzeti vagy etnikai kisebbség alatt olyan etnikai csoportot értünk, amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott or­szág többségi etnikumához képest. Etnikum vagy nép alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népcsoportot értünk. A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz. során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére használták az adott ország területén élő »nemzeti« többséggel szemben. Az etnikai kisebbségeket származásuk alapján helybemaradó vagy autochton (őshonos), ill. vándorlás során létrejött vagy allochton (áthelyeződő) csoportba sorolhatjuk. Nagyságuk szerint a nemzeti kisebbségeket viszonyíthatjuk az adott ország össz­né­pes­sé­géhez (pl. a magyar kisebbség aránya Romániában 10%), vagy az anya­nem­zet egészéhez is (a magyarság egyharmada Magyarország határain kívül él). A népek nagyfokú keveredése, a nemzetközi vándorlás miatt etnikai szem­pont­ból tiszta, homogén ország ma már alig létezik Földünkön. A nemzeti ki­sebb­ségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik (pozitív diszkrimináció), támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biz­to­sí­tanak számukra.