nemzeti és etnikai kisebbségek jogai – Nemzeti vagy etnikai kisebb­ségnek minősül a magyar állampolgárok azon csoportja, amely a lakosság körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, és olyan összetartozás-tudat­ról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, védelmére irányul. Min­denkinek kizárólagos joga annak önkéntes kinyilvánítása, hogy valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, ilyen nyilatkozattételre azonban senki sem kötelezhető. A kisebbségek számára biztosított jogokat nem a többség adományaként kell felfogni, ezek a kisebbségeket objektíve megille­tik. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint a nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény az egyéni kisebbségi jogok mellett a kisebbségek közösségi jogait is megfogalmazza. Biztosítja többek között kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anya­nyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasz­nálat jogát. Politikai érdekeik védelmében helyi és országos önkormányza­tokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a ki­sebb­ségek érdekeinek védelme és képviselete. A magyar jogrendszer elősegíti a kisebbség identitásának megőrzését, ehhez az állam pénzügyi fedezetet biztosít. Jogaik érvényesítése érdekében külön országgyűlési biztos tevé­keny­kedik.