Címdokumentumok térképe |
||
modularitás – élettani,
pszichológiai és filozófiai felfogás, mely a megismerést feladatokra specializálódott részrendszerek keretében értelmezi.
A modularitás három részelmélete: az evolúciós nyomásokra létrejött specializálódott rendszerek (pl. a fákon élés
következménye: finom térlátás); a rendszerek feladatspecifikus idegrendszeri működésekhez kapcsolódnak; önállóan,
s automatikusan működnek. J. Fodor szerint a megismerésben feladatspecifikus és általános gondolkodási rendszerek
követik egymást. A feladatspecifikus rendszerek jellemzői: kötelező, gyors, automatizált, más megfontolásokra (pl.
gyakoriságra, elvárásokra) érzéketlen működés, s lényegében velünk születettek.
Az észlelés során a kontextus s az értelmi összefüggés-teremtés csak
másodlagosan, a gondolkodásban valósulna meg. A modularitás szerint a magasabb megismerési funkciók, pl. a
számolás, a nyelv (Chomsky), a társas viselkedés, sőt az erkölcs alapja is független biológiai alrendszer. A
modularitást három szempontból vitatják.
Az evolúciós pszichológia Fodornál is
radikálisabb képviselői szerint általános megismerő rendszer nincsen, csak specializált modulok. Az általános megismerési
modellek viszont a kognitív tudományban mindent egységes
tanulási modellekre vezetnek vissza. Az élettanban és a fejlődéskutatásban kiemelik, hogy a moduláris rendszerek az
egyéni élet során specializálódnak, nem kiinduláskor rögzítettek. |
Összeállította: Pléh Csaba Utolsó frissítés: 2004. február 27. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |