Címdokumentumok térképe |
||
társadalmi szerep –
Az európai színjátszás ókori kezdetei óta gyakran felmerül, hogy az emberi élet színielőadáshoz
hasonlítható, Platón például az »élet tragédiájáról és komédiájáról« beszél
(Philébosz 50b). Noha egyes megfogalmazásaiban a »világ színháza« metafora nem
áll messze a társadalmi szerep modern fogalmától – például Jacques híres, »színház az
egész világ« kezdetű monológjában végső soron életkori szerepekről van szó (»mindenkit
sok szerep vár / életében, melynek hét felvonása / a hét kor«, Ahogy tetszik II,7) –,
a hagyományos metafora alapgondolata az egyén kiszolgáltatottsága a nála sokkalta hatalmasabb
erőknek (istenek, sors stb). A modern szociológiai szerepfogalom viszont a
társadalmi szabályozás jelenségéhez kötődik: a szerep a betöltője
viselkedésével kapcsolatos várakozások, követelmények összessége. A társadalmi szerep az
egymáshoz képest meghatározott (alá-fölé rendelt, intézményesen adott, illetve valamilyen
tartalmi szempont alapján társadalmi mezőkbe illeszkedő) társadalmi pozíciókhoz kapcsolódik.
Éppen abból következően, hogy a szerepek egymást kölcsönösen meghatározó társadalmi pozíciókhoz
kapcsolódnak (pl. apa-gyerek, orvos-beteg, adózó-könyvelő), a társadalmi szerepelvárásokat
(a színházi szereppel és ennek metaforikus értelmezésével szemben) nem szó szerinti vagy
metaforikus értelemben vett szerző, hanem a komplementer pozíciók betöltői fogalmazzák meg. A
személy, élete egymás után következő szakaszaiban (pl. életkori szerepek), vagy egyidejűleg (pl.
könyvelő-szerep és apa-szerep) számos társadalmi szerepet tölt be. Míg a szerepet és a társadalmi
pozíciót (ill. a pozíciók rendszereként felfogott társadalmat) a viselkedési várakozások fogalma
kapcsolja össze, az egyént a szocializáció folyamata teszi alkalmassá a különféle szerepek
betöltésére. |
Összeállította: Gecser Ottó Utolsó frissítés: 2003. november 7. © 2003. MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |