Címdokumentumok térképe |
||
Magyarország a II. világháborúban
– Jóllehet Magyarország már a Jugoszlávia elleni 1941. áprilisi támadásban is részt vett,
hadviselő féllé csak a Szovjetunió elleni hadjárathoz való 1941. jún. 27-i csatlakozással vált. Erre a
Kassát ért június 26-i légitámadás szolgáltatta az ürügyet, amelyet Horthy és környezete szovjet
provokációként értékelt. A német vezetés hivatalosan nem kért magyar katonai támogatást, így a döntés
elsietettnek tekinthető. A keleti frontra vezényelt magyar haderő kezdetben mintegy 40 ezer főből állt.
Német követelésre 1942 tavaszán és nyarán a keleti frontra vezényelték a 2. magyar hadsereget. Ez a Don
partján elhelyezkedő haderő 1943. januárjában katasztrofális vereséget szenvedett. A 200 ezer fős
hadseregből 40 ezren meghaltak, 35 ezren megsebesültek, 60 ezren fogságba estek. A veszteségek akkorák
voltak, hogy azokat többé nem sikerült pótolni. A tengelyhatalmak 1942–1943-as stratégiai
jelentőségű vereségeinek hatására a magyar kormány 1943 nyarán előzetes fegyverszüneti tárgyalásokba
kezdett a nyugati szövetségesekkel. Válaszul a német hadsereg – a kormányzó beleegyezésével
– 1944. márc. 19-én megszállta Magyarországot. A Sztójay Döme vezette új bábkormány fokozta
Magyarország háborús erőfeszítéseit, letartóztatta az ellenzéki politikusokat, és pártjaikat betiltotta.
Megkezdődött a zsidóság deportálása
is. Horthy és környezete 1944. okt. 15-én sikertelen kiugrási kísérletet hajtott végre, ami után a
nyilasok kezébe került a hatalom. A szovjet hadsereg közben elérte Magyarországot, és 1945 ápr.
közepére az utolsó német alakulatot is kiszorította az ország területéről. A fegyverszünetet az új
(debreceni) kormány képviselői írták alá 1945. jan. 20-án Moszkvában. |
Összeállította: Romsics Ignác Utolsó frissítés: 2004. február 11. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |