Címdokumentumok térképe |
||
Szent Korona –
I. István királlyá avatásától kezdve
Magyarországon a korona volt a legfontosabb felségjelvény, első királyunk koronája azonban nem
maradt ránk. A mai magyar korona, az ún. Szent Korona alsó, görög feliratú része (corona Graeca)
aranyból készült abroncskorona, egyik zománcképe I. Géza király képmását ábrázolja. Eredetileg
női diadém volt, s a bizánci császár ajándékaként került magyar földre I. Géza korában. Az arany
keresztpántok alkotta, latin feliratú felső rész (corona Latina) zománcképeit Szent István
tulajdonát képező ötvöstárgyról szerelhették le a görög korona beboltozásakor a XI. század vége
és a XII. század vége közti időben. A tetején levő kereszt XVI. századi eredetű. A Szent Korona
(corona Sacra) elnevezés 1256-tól fordul elő, s a diadémot a XIII. század végétől évszázadokon át
tévesen Szent István koronájának tartották. A XII. század végétől 1916-ig volt használatban. A
Szent Korona a XV. század elejétől nemcsak a király felségjelvényét jelentette, hanem a magyar
államot és a magyar államhatalmat is szimbolizálta. Ebből a felfogásból nőtt ki később az
organikus államszemlélet alapján a Szent Korona-tan, amelynek alapvetése már Werbőczy István
művében (1514) megfogalmazást nyert. |
Összeállította: Makk Ferenc Utolsó frissítés: 2004. január 6. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |