Címdokumentumok térképe |
||
»népi mozgalom«
– a két világháború közötti és a II. világháború utáni magyar szellemi élet egyik legfontosabb
új áramlata. Ösztönzéseit Ady Endrétől, Szabó Dezsőtől, Móricz Zsigmondtól és Kodály Zoltántól kapta.
Előzményei közé tartozik a felvidéki fiatalok csoportja (Sarló) és néhány hazai ifjúsági szervezet
(Bartha Miklós Társaság, Szegedi Fiatalok). Képviselői olyan írók és szociográfusok voltak, akik
elsődleges feladatuknak a szegényparasztság nyomorúságos helyzetének a bemutatását és ennek révén egy
radikális földreform kikövetelését tartották. Balszárnya (Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Ferenc) a
szocializmus, jobbszárnya (Erdélyi József, Sinka István, Matolcsy Mátyás) a fasizmus vonzáskörébe
került. A »harmadik utas« Németh László, valamint a liberális-demokrata Kovács Imre és Bibó
István a centrumhoz tartozott. Folyóiratuk előbb a Válasz (1934–1938), majd a Kelet
Népe (1939–1942) volt. Ők írták a Magyarország felfedezése című sorozat híres
szociográfiáit (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, Féja Géza: Viharsarok, Kodolányi János:
Süllyedő világ, stb.) is. A II. világháború után részben börtönbe, részben a hatalomba kerültek.
A Kádár-korszakban első generációjuk legjelesebbjei nemzeti klasszikusokká
váltak, akiknek az alkotásait életmű-sorozatokban adták ki. A második és a harmadik generációból
kitűnt Nagy László, Csoóri Sándor és az erdélyi Sütő András. 1968-ban újraindították a Magyarország
felfedezése című sorozatot, majd a régi paraszti világ eltűnésével figyelmük egyre inkább a magyar
kisebbségek, ill. a különböző társadalmi devianciák felé fordult. 1987-ben ők kezdeményezték a
Magyar Demokrata Fórum
megalakítását. |
Összeállította: Romsics Ignác Utolsó frissítés: 2004. február 11. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |