Címdokumentumok térképe |
||
rendiség kialakulása Magyarországon –
Magyarországon az 1260–70-es években jelent meg – Gerics József feltételezése szerint friaul–aquileai hatásra – a rendi kormányzat előzménye. Legfontosabb okai a jogilag egységes nemesség kialakulása és a római jog fogalmainak átvétele. A korai rendiség idején két intézményi változás történt: létrejött a későbbi értelemben vett országgyűlés, a királyi tanács pedig pár évig választott nemesi tagokkal bővült ki. A magyar országgyűlés a Karoling-birodalom peremvidékén kialakult típushoz tartozik: kétkamarás. Az első kamara a kibővített királyi tanács, ahol személyes jogon jelentek meg a főpapok és a bárók, a másodikban pedig a közvetlenül a király alá tartozó rendek képviselők útján vettek részt. A korai rendiség korszakában ide csak a nemesség és néhány kiváltságos népelem (kunok, szászok) tartozott. A nemesek képviselőiket vármegyénként küldték a parlamentbe. 1445-ben kezdődött a városok rendszeres országgyűlési szereplése. Ettől kezdve 1848-ig négy politikai rend volt Magyarországon: a bárók, a főpapok, a nemesek és a városok rendje. Az első valódi országgyűlést valamikor V. István (1270–72) uralma alatt tartották, helye általában a királyi székhely (Óbuda majd Buda) közelében volt; a pesti városfalak alatt elterülő Rákos-mezőn először 1277-ben tartottak diétát. A korai rendiség 1320 körül elhalt, ami általános európai jelenség, magyarázatával azonban adós a történettudomány.
|
Összeállította: Tringli István Utolsó frissítés: 2004. november 10. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé és szakirodalom | ||
¬ Nyitóoldal ® |