Címdokumentumok térképe |
||
történetírás és történettudomány – A
történetírás kezdeteit a Kr. e. 5. sz.-ban élt görög Herodotoszhoz szokás kapcsolni. A történetírók módszerei,
iskolái széles sávon helyezkednek el a szépirodalomhoz közelálló elbeszéléstől az egzakt társadalomtudományig.
Akadtak történészek, akik irodalmi Nobel-díjat kaptak (Mommsen), mások gazdaságfilozófusként (Marx),
vallásszociológusként (Weber), vagy politikusként váltak
ismertté (Churchill). A történelem magyarázó elvei közé odakerült a »nagy személyiség« (Plutarkhosz),
majd a ciklicitás (Vico, Spengler, Toynbee, Croce), a
tulajdonviszonyok alakulása (Marx), a földrajzi táj (Turner), az embert körülvevő »miliő« (Taine),
a »civilizáció« (Buckle), a »biológiai alkalmasság« (Spencer). – A történetírás
az események és »hősök« (Carlyle) tetteinek puszta elbeszéléséből a 17. sz.-tól kezdve, döntően a 19. sz.-ban
alakult át a források feltárására és kritikájára (Ranke) alapuló, a társadalom életében törvényszerűségeket,
oksági összefüggéseket kereső (Saint-Simon, Comte) »törvénytudománnyá«. Ranke az objektivitás
kritériumából indult ki, látta a történetírót érő politikai befolyás veszélyét. Nagy hatással voltak a történelemírásra
Marxnak az osztályharcra vonatkozó tézisei. A 19. sz. végén az addig uralkodó politikatörténeti iskola mellett
megjelent a kultúra, az eszmék alakulására is kiváncsi történeti kutatás. – A 20. sz. történetírói iskolái
között vezető szerepet játszott a francia Annales köre, amely a történeti struktúrák iránt ébresztett fogékonyságot.
Megjelent a matematikai modellekre építő, statisztikai, demográfiai alapozású gazdaság- és társadalomtörténet.
A II. világháború utáni Németországban a
Historikerstreit igyekezett megérteni és átértékelni a német múltat és felelősséget.
A posztmodern felfogás szerint
a történelem mindenkori olvasója is alakítja a történelmet és annak képét.
A történeti kutatás mára szinte mindenhol veszített egykori erős politikai, ideológikus töltéséből,
s valósággal ipari méreteket öltött: világszerte kutatóintézetek, egyetemi tanszékek, gyujtemények,
forráskiadványok, bibliográfiák, folyóiratok, dokumentumfilmek ezreivel, könyvek, cikkek millióival.
Az internet révén a történeti kutatás nemzetközileg ellenőrizhetőbbé vált. |
Összeállította: Frank Tibor Utolsó frissítés: 2004. augusztus 7. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |