Címdokumentumok térképe |
||
gyűlöletbeszéd –
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) közösség elleni izgatás címen
rendelkezik a gyűlöletbeszédről. Az Alkotmánybíróság (AB) egy 1992-es döntésében a szabad
véleménynyilvánításhoz való jog előtérbe helyezésével szűkítette a közösség elleni izgatás
tényállását: kimondta, hogy a paragrafus gyalázkodást tiltó része
alkotmányellenes, a gyűlöletre uszítást pedig szűk területre korlátozta. Az AB
kifejtette azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába a sértő, meghökkentő vagy aggodalmat
keltő vélemények is beleférnek. A büntetőjog igénybevételére csak a legvégső esetben, a köznyugalom,
a társadalmi rend és a béke megzavarásának reális veszélye esetén van lehetőség.
Az Országgyűlés 2003 decemberében a büntethetőség küszöbét újból
lejjebb szállította, ám a Btk. módosítás az AB döntése nyomán nem
léphetett életbe. A korábbi tényállással ellentétben a módosítás nem
csak a köznyugalmat, hanem az emberi méltóságot is védte volna, és
akkor is lehetőséget biztosított volna büntetőjogi szankció
alkalmazására, ha az elkövető »gyűlöletre izgat, vagy erőszakos
cselekmény elkövetésére hív fel«. Ezek a kifejezések azonban a
korábbi »gyűlöletre uszít« kifejezéssel ellentétben már nem feltétlenül
vonják maguk után a testi épség vagy az élet elleni fellépés közvetlen
és reális lehetőségét, és ezzel az AB szerint aránytalan mértékben
korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
|
Összeállította: Vándor András Utolsó frissítés: 2004. június 25. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |