szabad véleménynyilvánításhoz való jog – A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára. Ez az emberi jog a szabad kommunikációt – mint egyéni magatartást és társadalmi folyamatot – biztosítja. Az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya szerint a szabad véleménynyil­vánításhoz való jogot csak olyan korlátoknak szabad alávetni, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít, és amelyek mások jogainak vagy jó hírne­vének tiszteletben tartása, illetőleg az állambiztonság vagy a közrend, a köz­egészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. Ilyen korlát például a közösség elleni izgatás, azaz a gyűlöletbeszéd törvényi tényállása. A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmá­nyos alapjogok között. »Anyajoga« többféle szabadságjognak, mint amilyen a szólás és sajtószabadság, gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, egye­sülési és gyülekezési jog. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezen szabadságok a plurális, demokratikus társadalom alapvető értékei közé tar­toznak, ezek teszik lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban. Történelmi tapasztalat, hogy mindannyiszor, ami­kor a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozták, sérelmet szenvedett a társadalmi igazságosság.