kamat – A gazdaság egyik fő szabályozó eszközének a nagysága önmagában semmit nem mond, célszerű azt a várható inflációval összevetni. Húsz százalékos jövőbeli infláció esetén a tíz százalékos kamat a befektetett pénz értékének csökkenését jelenti, öt százalékos áremelkedés esetén viszont reálértékben szép nyereséget hozhat. A magas reálkamat inkább megta­karításra, az alacsony pedig költekezésre és hitelfelvételre ösztönöz. A kamatszintet az adott országok központi bankjának az alapkamata diktálja. Ehhez igazodnak a kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatai. Az utóbbi lényegesen magasabb, hiszen a bankok a két kamatszint különbségéből élnek. A lakossági piacon a jelzálog fejében nyújtott, stabilan törlesztett lakáshitelek felára Magyarországon a jegybanki alapkamat plusz 4–5 százalék volt 2003-ban – az államilag támogatott lakáshitelek kamata viszont csupán 6 százalék. A kockázatosabb áruhitelek, szabadon felhasználható kölcsönök kamatfelára ennek a duplája. A jegybanki alapkamat a nemzeti valuta árfolyamára is hat. Ha az irányadó európai és amerikai kamatnál lényegesen magasabb a magyar jegybanki alapkamat, nő a forint iránti kereslet, ami felfelé löki az árfolyamot, erősíti a forintot. A 2003-as év tapasztalatai, a forint elleni spekulatív támadások azonban bizonyítják, hogy magas jegybanki alapkamattal csak ideig-óráig lehet mesterségesen a reális árfolyamánál erősebb sávban tartani a forintot.