keményvíz: gépnek árt, embernek használ – A vizet akkor nevezik keménynek, ha sok benne a kalcium- és a magnéziumion. Mértékegysége a német keménységi fok: 1 nkº 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kal­ci­um­nak vagy magnéziumnak felel meg. Keménysége alapján az ivóvizet négy kategóriába sorolják: nagyon lágy, lágy, közép-kemény és kemény víz. A ter­mé­szetes vizek közül a karsztvíz a »legkeményebb«. Tévhit, hogy a kemény víz betegséget okoz. Kifejezetten egészséges: a kalcium fontos építőanyaga csont­jainknak, továbbá részt vesz szinte minden élettani folyamatban, a vér­al­va­dástól kezdve az idegrendszeri ingerületek (agyi érbetegségek) átviteléig. A magnézium az idegekre és az izomzatra hat, hiánya pedig hozzájárul szá­mos kór, így szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás) kia­la­ku­lásához. A kemény víz kétségtelenül árt is, csak éppen a gépeknek: a mo­só­vízből 60 ºC felett válik ki és rakódik le a mosógépek, melegítők, bojlerek fa­lára. Az más kérdés, hogy ennek jelentőségét – elsősorban marketingcélból – túlértékelik. A legtöbb háztartási gépet, de mosószert is olyan anyagokkal ke­ze­lik, ame­lyek lényegesen lelassítják a vízkőképződést.