objektivitás-doktrína – Az objektivitás-doktrína az újságírás angol­szász modelljét jellemzi: olyan orgánumok nevéhez kötődik, mint például az amerikai minőségi napilap, a New York Times vagy a brit közszolgálati médium, a BBC. Azt jelenti, hogy az újságírót munkája során nem befo­lyásolhatják nézetei; politikai és morális kérdésekben nem foglalhat állást. Az eseményeket tárgyszerűen, pontosan, kiegyensúlyozottan és igazságosan kell bemutatnia. Feladata az olvasó tájékoztatása, nem a meggyőzése; a való­ságot csupán tükrözi, de nem alakítja. – Hétköznapi értelemben az objek­tivitás-doktrína egyszerű szakmai módszertan. Azt jelenti, hogy az újságíró megkérdezi valamennyi érintett felet, az információkat több különböző for­rásból erősíti meg, semleges szavakat használ, állításait pedig adatokkal illusztrálja. Szétválasztja egymástól a tényeket és a véleményeket; a téves információkat helyesbíti. Kerüli a szakmai összeférhetetlenséget, azaz nem ír olyan ügyekről, amelyekben személyesen is érintett. – Az objektivitás-dokt­rína hívei a pozitivista tudományfilozófia hatására azt feltételezték, hogy a valóság – azon keresztül pedig az igazság – megismerhető, rögzíthető és to­vább­adható. A doktrína kritikusai azonban úgy vélték: az újságíró a hír­ér­demes események kiválasztása és a hírek megírása során akaratlanul is ér­vé­nyesíti saját, szubjektív szempontjait, ezért az objektivitás eszménye nem ültethető át a gyakorlatba.