Címdokumentumok térképe |
||
öröklés –
a magántulajdonosi rendnek abban az állapotában beszélhetünk öröklésről, amikor a tulajdonos jogosulttá válik az
életében tulajdonában tartott vagyontárgyak tulajdonjogának
halála utáni átszármaztatására, családjára, nemzetségére, s később – a végintézkedési jog
elismerésével – kívülálló személyekre is. Örökhagyó csak természetes személy (ember) lehet. Az öröklés
minden külön jogcselekmény nélkül, az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be. A
végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás) mindig megelőzi a törvényes öröklési
rendet. A törvényes öröklés csak örökhagyói végintézkedés hiányában illetve annak hézagaiban érvényesül. A törvényes
öröklés kimondja, kik lehetnek örökösök (örökhagyó bizonyos rokonai, házastársa és az állam), illetve milyen
sorrendben és mértékben részesülnek az örökségből. A hatályos magyar jog szerint az élettárs végintézkedés hiányában
nem részesül az örökségből. A végintézkedési szabadságnak egyetlen lényegesebb korlátja van, a kötelesrész, az
örökhagyó legközelebbi rokonainak illetve házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése az örökhagyó
vagyona terhére. A végintézkedés leggyakoribb formája a végrendelet. Ennek fajtái a közjegyző vagy bíró előtt tett
közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet, és a csak rendkívüli helyzetben, két tanú előtt tehető szóbeli végrendelet. |
Összeállította: Vándor András Utolsó frissítés: 2004. március 13. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |