tulajdonjog – alapvető emberi és állampolgári jog, azt az Alkotmány elis­me­ri és védi. A polgárok sérthetetlen magántulajdona a hatalom legfőbb kor­látja és egyben a demokratikus társadalmi berendezkedés záloga. A köz­tulajdon és a magántulajdon a rendszerváltás óta egyenjogú, és egyenlő vé­de­lemben részesül, megszűnt az állami vagyon kivételezett szerepe. Ugyan­ak­kor főszabályként ma is kizárólag az állam tulajdonában lehetnek például a föld méhének kincsei, az országos közutak, vasutak, vízi utak, vagy a táv­köz­lés­re felhasználható frekvenciák. A kizárólagos állami és önkormányzati tu­lajdon hatékonyabb működtetését hivatott előmozdítani a koncesszió jog­in­téz­mé­nye. A tulajdonost megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok sze­dése és a rendelkezés joga, ugyanakkor köteles viselni a dologgal járó ter­he­ket és azt a dologban beállott kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonosnak bármely magatartást jogában áll a dolgával kap­cso­latban tanúsítani, feltéve, hogy tiszteletben tartja a polgári jog alapelveit, a konkrét törvényi tilalmakat és kötelezettségeket, ill. mások alapvető jogait. A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben sza­bá­lyo­zott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A dolog tulajdonának átruházására a leggyakrabban szerződés alapján kerül sor.