szerződés – két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, egybehangzó aka­ratnyilatkozata. A szerződéskötési szabadság értelmében mindenki maga döntheti el, akar-e szerződést kötni, kivel akar szerződést kötni, milyen szer­ződést kíván kötni, és milyen tartalommal. A szerződési szabadságnak szá­mos korlátja van (pl.: közszolgáltatások, ingatlanforgalom). A szerződés aján­lattal, és az azt elfogadó nyilatkozattal jön létre. A feleknek a szerződés lé­nye­ges elemeiben akarategységre kell jutniuk. Lényeges elem mindaz, amit jogszabály vagy a felek mellőzhetetlennek tekintenek. A megegyezés tör­tén­het szóban, írásban, ráutaló magatartással, de történhet úgy is, hogy a jogszabály által rendezett kérdésekről a felek nem szólnak. A hallgatás ön­ma­gában nem beleegyezés. Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár. Jogellenes és ezért érvénytelenséget von maga után a feltűnő ér­ték­a­rány­ta­lanság, a másik fél által okozott tévedés, megtévesztés, az értékviszonyokra kiható gazdasági erőfölény és az uzsora. Az általános szerződési feltételek tisz­tességtelen kikötései megtámadhatóak. Főszabály szerint semmis az a szer­ződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály meg­ke­rü­lé­sével kötöttek, továbbá semmis az a szerződés is, amely nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.